A NASA műholdképein megfigyelhető a sarki olvadás

Mindannyian hallottuk már arról, hogy milyen mértékben olvad a Jeges-tenger jege minden egyes nyáron, és hogy a jég vastagsága minden évben csökken.

Nos, a NASA néhány új, a Journal of Geophysical Research-ben megjelentetett kutatása szerint a hosszú nyári jégolvadás 20 nappal tovább tart, mint azt tette az 1980-as években.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a nyári olvadási szezon meghosszabbodása és az őszi évszak meleg hőmérsékletei rosszabbítják a folyamatot. Több nyílt víz jelenik meg a nyár végére, az ősz pedig mindig melegebb. Ez azt jelenti, hogy minden évben átlagosan négy nappal később kezd fagyni.

A területek, amelyek a legnagyobb növekedést mutatták az olvadás tekintetében: a Hudson-öböl, a Grönlandi-tenger, a Kelet-szibériai-tenger és a Beaufort-tenger.

Ez a térkép azt mutatja, hogy az Északi-sarkvidéken hogyan alakult ki az olvadás (balra), később hogyan kezdődött (középen), és hogyan lett az olvadás hosszan tartó (jobbra) – az elmúlt 30 év adatai alapján. Kép: NASA Earth Observatory

Ajánlott tartalom

Az aszály vagy a belvíz veszélyeinek előrejelzésében is segíthet a HUN-REN ATK kutatói által kifejlesztett talajhidrológiai adatbázis

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói elkészítették a HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai adatbázis 1.0 verzióját, amely új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára. Munkájukat a Science of The Total Environment folyóiratban publikálták, open access formában.