Legalább ezer barna pelikántetem illetve éhségtől kimerült és kihűléstől fenyegetett madár lepte el Kalifornia partjait az elmúlt hónapban.

Barna pelikánok tetemei lepték el Kalifornia partjait

Legalább ezer barna pelikántetem illetve éhségtől kimerült és kihűléstől fenyegetett madár lepte el Kalifornia partjait az elmúlt hónapban.

Míg a tengerbiológusok egyenlőre csak találgatni tudják, hogy mi okozhatja az állatok pusztulását és legyengülését, addig a kaliforniai vadvédelmi központok minden erejükkel a több száz sérült madár ellátására koncentrálnak. Az állam különböző partjairól érkező jelentések szerint a jelenség január közepe óta tart. A madarakat egy olyan anyag borítja, amely miatt a tollazatuk nem tudja biztosítani a megfelelő hőszigetelést, ez pedig kihűléshez vezet – olvasható a San Jose Mercury News internetes oldalán (www.mercurynews.com).

„Ez egy rejtély. Nagyon szomorú dolog szenvedni látni ezeket a szerencsétlen madarakat” – mondta Dana Michaels, a Fish and Game nevű szervezet kaliforniai részlegének szóvivője. Az észak-kaliforniai pelikánok közül százat a Solano megyében működő Nemzetközi Madármentő Kutatóközpontban ápolnak, további kétszáz madár pedig a központ San Pedró-i kórházában talált menedékre.
A legaggasztóbb dolog a madarak tollát borító titokzatos anyag. „Amikor megfürdetjük őket, akkor a víz úgy elszíneződik, mintha egy piszkos ruhát mosnánk” – mondta a kutatóközpont egyik munkatársa. A jó hír viszont az, hogy ha az állatok időben megkapják a megfelelő ellátást, akkor két héten belül felépülnek és visszatérhenek a szabadba. A kórház szárnyas pácienseinek 60 százaléka pedig ebbe a szerencsés kategóriába tartozik.

Michaels szerint a jelenség egyik magyarázata az El Ninónak nevezett óceáni-légköri éghajlati jelenség lehet, amely a Csendes-óceán felszíni vizeinek felmelegedését jelenti. Mivel az idei egy El Nino év, ezért a pelikánok táplálékául szolgáló szardíniák és szardellák a melegebb vizekből új területekre vándoroltak. Ráadásul a táplálékukat jelentő planktonok és egyéb kisebb tengeri élőlények száma is leapadt, amelyek általában az óceán mélyéről feláramló hidegvízzel érkeztek a felszínre.

A madarakat borító anyagért pedig valószínűleg a „vörös dagályként” ismert természeti jelenség a felelős. Ilyenkor a tengeri alga túlszaporodása miatt egy szappanszerű habos anyag képződik a vízfelszínen, ez beborítja a madarak tollazatát, amely így sem hőszigetelő, sem vízlepergető funkciót nem tud ellátni. 2007-ben már volt  ilyenre példa, amikor a San Franciscótól délre fekvő Monterey-öbölben mintegy 550 madarat fenyegetett kihűlés a „vörös veszély” miatt.
Az akár két és fél méteres szárnyfesztávolságú barna pelikánok egyébként tavaly ősszel kerültek le a veszélyeztetett fajok listájáról, miután a DDT nevű rovarirtó szer 1972-es betiltását követően a számuk jelentős gyarapodásnak indult.

Ajánlott tartalom

Tovább nőtt a forgalom a Liszt Ferenc Repülőtéren: erős januárt zárt a Budapest Airport

Növekedéssel indult az év a budapesti repülőtéren.