Barna pelikánok tetemei lepték el Kalifornia partjait

Legalább ezer barna pelikántetem illetve éhségtől kimerült és kihűléstől fenyegetett madár lepte el Kalifornia partjait az elmúlt hónapban.

Míg a tengerbiológusok egyenlőre csak találgatni tudják, hogy mi okozhatja az állatok pusztulását és legyengülését, addig a kaliforniai vadvédelmi központok minden erejükkel a több száz sérült madár ellátására koncentrálnak. Az állam különböző partjairól érkező jelentések szerint a jelenség január közepe óta tart. A madarakat egy olyan anyag borítja, amely miatt a tollazatuk nem tudja biztosítani a megfelelő hőszigetelést, ez pedig kihűléshez vezet – olvasható a San Jose Mercury News internetes oldalán (www.mercurynews.com).

“Ez egy rejtély. Nagyon szomorú dolog szenvedni látni ezeket a szerencsétlen madarakat” – mondta Dana Michaels, a Fish and Game nevű szervezet kaliforniai részlegének szóvivője. Az észak-kaliforniai pelikánok közül százat a Solano megyében működő Nemzetközi Madármentő Kutatóközpontban ápolnak, további kétszáz madár pedig a központ San Pedró-i kórházában talált menedékre.
A legaggasztóbb dolog a madarak tollát borító titokzatos anyag. “Amikor megfürdetjük őket, akkor a víz úgy elszíneződik, mintha egy piszkos ruhát mosnánk” – mondta a kutatóközpont egyik munkatársa. A jó hír viszont az, hogy ha az állatok időben megkapják a megfelelő ellátást, akkor két héten belül felépülnek és visszatérhenek a szabadba. A kórház szárnyas pácienseinek 60 százaléka pedig ebbe a szerencsés kategóriába tartozik.

Michaels szerint a jelenség egyik magyarázata az El Ninónak nevezett óceáni-légköri éghajlati jelenség lehet, amely a Csendes-óceán felszíni vizeinek felmelegedését jelenti. Mivel az idei egy El Nino év, ezért a pelikánok táplálékául szolgáló szardíniák és szardellák a melegebb vizekből új területekre vándoroltak. Ráadásul a táplálékukat jelentő planktonok és egyéb kisebb tengeri élőlények száma is leapadt, amelyek általában az óceán mélyéről feláramló hidegvízzel érkeztek a felszínre.

A madarakat borító anyagért pedig valószínűleg a “vörös dagályként” ismert természeti jelenség a felelős. Ilyenkor a tengeri alga túlszaporodása miatt egy szappanszerű habos anyag képződik a vízfelszínen, ez beborítja a madarak tollazatát, amely így sem hőszigetelő, sem vízlepergető funkciót nem tud ellátni. 2007-ben már volt  ilyenre példa, amikor a San Franciscótól délre fekvő Monterey-öbölben mintegy 550 madarat fenyegetett kihűlés a “vörös veszély” miatt.
Az akár két és fél méteres szárnyfesztávolságú barna pelikánok egyébként tavaly ősszel kerültek le a veszélyeztetett fajok listájáról, miután a DDT nevű rovarirtó szer 1972-es betiltását követően a számuk jelentős gyarapodásnak indult.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.