Ütemterv a Duna és mellékfolyói környezetvédelmének javítására

A Duna vízgyűjtőterületén lévő erőforrások környezettudatos felhasználásáról szóló “Duna Nyilatkozat” elfogadásával jelentős előrelépés történt a Duna és mellékfolyói környezetvédelmének javításában az ICPDR (Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság) által Bécsben szervezett keddi miniszteri tanácskozáson – áll az ENSZ Információs Szolgálat (UNIS) MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

A Duna vízgyűjtő területének országaiból (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Montenegró, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) érkezett miniszterek, valamint az Európai Bizottság képviselői és vízigazgatásért felelős szakértők ütemtervben rögzítették a tennivalókat.
Az ütemterv körvonalazza a Duna és mellékfolyói környezeti tényezőinek javítására bevezetendő intézkedéseket 2015-ig. Az intézkedések között szerepel a településekről és a mezőgazdaságból származó természeti és termesztéses szennyezés visszafogása, az emberi tevékenység káros hatásainak megfékezése, például hallépcsők építésével, foszfátmentes mosószerek bevezetésével és a véletlen szennyezésekre vonatkozó hathatós kockázatcsökkentéssel. A terv magában foglal a lápvidékek védelmére és újbóli összekötésére irányuló intézkedéseket, és megfelel az uniós Víz Keretirányelv főbb elvárásainak – áll a közleményben.

A miniszteri találkozón elfogadtak a Duna vízgyűjtőjének 17 részvízgyűjtőjére vonatkozó árvízi akcióterveket is. Ezek a tervek – amelyeket az ICPDR Fenntartható Árvízmegelőzési Programjának keretében dolgoztak ki – sok száz konkrét intézkedést tartalmaznak, köztük a lápok újbóli meghonosítását, természetes gátak kialakítását, a töltések továbbfejlesztését, a riadó- és előrejelző-rendszerek tökéletesítését.
A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy az intézkedések a Duna vízgyűjtő területét otthonának tekintő, mintegy 80 millió embert érintenek.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.