Vékonyrétegű napelemek: az „új” technológia

Egy korábbi bekezdésben már részletesen volt szó a kristályos napelemekről, és ott a témát csak részben érintve ígértem egy összefoglalót a vékonyrétegű (thin-film) technológiákról.

Mivel a napelempiacon az utóbbi időkig legdinamikusabban fejlődő területéről van szó, és pl. First Solar révén több bejegyzés is érintette a témát, ideje egy rövid összefoglalónak.

A lényegi különbség a vékonyrétegű és a kristályos napelemek között a félvezető réteg gyártási eljárása – és az ebből fakadó eltérő kinézet is, ahogy a képen a Sharp hostesse kedvesen be is mutatja nekünk.

A félvezető réteg a kristályos napelemnél mindig szilícium, ahol nagy tisztaságú tömbökből vágnak le lapokat (ezek a napelem cellák), amiket sorbakötve hermetikusan lezárnak (általában  laminálással). Ez a japán hölgy mögött lévő modul, látszanak is az egyes cellák, azaz szilícium lapok és az azokat összekötő aluminium csíkok.

A vékonyrétegeknél a félvezető réteget kémiai (CVD-technológia) vagy fizikai lecsapatással (sputtering) közvetlenül az üvegre, vagy akár más hordozó felületre viszik fel. Látszik is a jobb oldali modulokon, hogy egységesen bevont felületről beszélünk, a halvány csíkok valójában utólagos, lézeres bevágások a filmrétegen, ami a kedvezőbb volt-amper arányok beállítása miatt szükséges.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Tudatos választás a jövőben: hogyan lehet egyszerre kényelmes és energiatakarékos egy otthon?

Az otthon kényelme és az energiatudatosság mára egymást erősítő fogalmak lették. A modern háztartásokban egyre fontosabb, hogy a technológia ne csak komfortot biztosítson, hanem hatékonyan bánjon az energiával is. A fűtés, a hűtés, a világítás és a háztartási készülékek mind olyan területek, ahol okos döntésekkel jelentős megtakarítás érhető el. Az alábbi öt tipp abban segít, hogyan teremthető olyan otthon, amely egész évben kellemes hőérzetet nyújt, miközben tudatosan használja az energiát.