Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A siklósi kistérség 12 településén élő 4 ezer ember árvízi biztonsága nő 2013-ra a Dráva árvízvédelmi töltésének erősítésével, melyre 3,2 milliárd forintot költenek.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) által finanszírozott projekt támogatási szerződését hétfőn, Pécsett írták alá. A beruházás keretében a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erősít meg a Dráva bal partján, a folyó drávaszabolcsi szakaszán.
A munkálatok során kialakítják a megfelelő keresztszelvényt és kiépítik az előírt töltésmagasságot, valamint növelik a meder és a part állékonyságát. Keresztező műtárgyakat építenek és bontanak el, új árvízvédelmi raktárt létesítenek, gondot fordítanak a védelmi központ, a gátőrtelepek állagmegóvására és fejlesztésére, illetve különböző fenntartási eszközöket szereznek be.
A Dráva bal parti töltéseit legutóbb az 1980-as években fejlesztették, az árvízvédelmi töltés jelenleg alacsonyabb az előírtnál, nem elég biztonságos. A fejlesztésre emellett azért is szükség van, mert a Dráván levonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőségek korlátozottak, a vízgyűjtő terület döntő része pedig határainkon túl helyezkedik el, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot.
A mostani fejlesztés a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 településének – Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely – nyújt nagyobb védelmet. Többségükön a lakosság nehéz gazdasági és szociális körülmények között él, így különösen fontos, hogy az ingatlanokat ne veszélyeztesse az árvíz.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között közel 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ez a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években Magyarország hazánk erre a célra biztosítani tudott – mutat rá a közlemény.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy másik KEOP-projekt keretében a folyó alsó szakaszán, Old térségében is megerősít egy több mint 5 kilométeres töltésszakaszt, ennek már zajlik a kivitelezése. A 850 milliós fejlesztés idén nyáron fejeződik be.
A Dráván 1972 júniusában vonult le az eddigi legnagyobb árvíz, a barcsi vízmérce szerint 618 centiméteren tetőzött a folyó. A védvonal akkor még nem volt folytonos, így közel 12 kilométer hosszan nyúlgátat kellett építeni, és a gátszakadást is csak nagy erőfeszítések árán lehetett elkerülni.
A legsúlyosabb árvízkár 1966-ban keletkezett, a töltés átszakadt és Felsőszentmártont elöntötte a víz. Az elmúlt években az 1970-es évek árvizeit megközelítő árhullám nem vonult le a folyón, napjaink áradásai közül a 2005. évi említésre méltó, akkor a folyó 487 centiméteren tetőzött és másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére volt szükség.