Harmincéves a nyári időszámítás Magyarországon

Harminc évvel ezelőtt, 1980. április 6-án vezették be Magyarországon a nyári időszámítást, de ezt az első időpontot kivéve minden év március utolsó vasárnapján, hajnali 2-kor kell az órákat átállítani.

Az alternatív időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Maga az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik, legalábbis az északi féltekén. 1916-ban Magyarország is bevezette a nyári időszámítás rendszerét, s 1954-ig hosszabb-rövidebb kihagyásokkal működtette is.
Az 1973-as kőolajválság idején létrejött energiaínség arra kényszerítette a nyugati világ országait, hogy a villamos energiával takarékoskodjanak. Az “energiahiány-sokk” elsőként Franciaországot ösztönözte arra, hogy 1976-ban bevezesse az energiatakarékossági célú nyári időszámítást.

Ennek megvalósítási módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől, március 21-től a végéig, szeptember 23-ig hosszabbak a nappalok és rövidebben az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből pedig az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.

Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először: e megoldásnak ebben az időben elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek a teljesítőképességgel kapcsolatos gondok.

1958 és 1979 között nem alkalmazták a nyári időszámítást, majd 1980-ban villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra. 1996-ig a téli időszámítás kezdete szeptember végére esett hazánkban, azonban ekkor egy kormányrendelettel az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazították a nyári-téli óraátállítást. Az EU szabályozása szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. A módosításra elsősorban a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt volt szükség.

Az alternatív időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják, a legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet ezzel a módszerrel energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere napjainkban sokkal rugalmasabb, és a lámpák ki-bekapcsolását a sötétedéshez lehet hozzárendelni. Emellett a fogyasztási szokások megváltozása, az, hogy az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, alapjaiban változtatta meg az 5-10 éve még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Amerikai kutatók három éven át mérték hétmillió háztartás áramfogyasztását, s ennek alapján megállapították, hogy az energiafogyasztás nem csökkent az átállítás után sem.

Ajánlott tartalom

Magasfeszültségű távvezeték épül Románia és Moldova között

Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és Moldova Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.