Az állami intézkedésekkel vastagíthatnák a hőszigetelést az épületeken

A Masterplast csoport szerint az energiatakarékosság érdekében vastagítani kellene Magyarországon az épületek homlokzatán a hőszigetelést, s ezt állami eszközökkel lehetne elérni.

Amíg Magyarországon mindössze 6,4 centiméter az épületek homlokzatán a hőszigetelés átlagos vastagsága, addig Ausztriában 14 centiméter, aminek az az oka, hogy a szomszéd országban az energia megtakarításhoz kötik a felújítási támogatást – közölte a cég.
Magyarországgal azonos a hőszigetelés vastagsága Szerbiában és Romániában, míg Horvátországban annál is vékonyabb, 5,3 centiméter. A közlemény megjegyzi, hogy ezekben az országokban az állam nem ad kedvezményes hitelt a házak hőszigetelésére, mindössze Szerbiában jár ilyen, de csak a helyben gyártott hőszigetelő anyaggal végzett felújításra.

Az osztrák gyakorlat abból indul ki, hogy az ország energia függőségét a lakóépületek hőszigetelésével is csökkenteni kell. Például Bécsben a vadonatúj házak tégla, vagy pórusbeton – Magyarországon: Ytong – falaira legkevesebb 15 centiméter vastag polisztirol hab hőszigetelést ragasztanak. Ennek oka: csak így lehet építési-, majd használatbavételi engedélyt kapni.
Más a helyzet a használt lakásoknál: ott a kedvezményes – általában 1 százalékos – kamatozású felújítási hitel nagysága attól függ, hogy mennyire csökken a lakás energia fogyasztása. A támogatás tartományi hatáskörbe tartozik, és a hőszigetelés mellett kiterjed az ablakcserére, és a fűtés megújítására is. Ott most a megújuló pellet-fűtés a sláger, amivel az olajfűtést váltják ki – Ausztriában nem olyan elterjedt a földgáz fűtés, mint Magyarországon. Vissza nem térítendő támogatás csak akció jelleggel, napenergia-hasznosító berendezésekre jár.

Ajánlott tartalom

A fenntartható fűtési megoldások jövője: a hőszivattyú

A klímaváltozás korában egyre sürgetőbbé válik a fenntartható és energiahatékony alternatív megoldások keresése, különösen az otthonaink fűtésének területén. Az innovációk középpontjában álló hőszivattyúk nemcsak csökkenthetik a háztartások energiafogyasztását, hanem jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezeti terhelés minimalizálásához. De miért érdemes ezt a technológiát választani, és hogyan alakíthatják át a fűtési rendszerek jövőjét? A következő cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.