Eltúlzottak a tengerszint emelkedésének bangladesi következményei

Túlzóak a tengerszint emelkedéséről szóló vészjósló előrejelzések, amelyeket a Klímaszakértők Nemzetközi Csoportja (GIEC) fogalmazott meg 2007-es jelentésében – állítja egy csütörtökön Bangladesben megjelent tanulmány.

Az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet által létrehozott GIEC, amelyet már bíráltak a 2007-es jelentésében kimutatott tévedések miatt, arra a következtetésre jutott: ha a tengerszint egy métert emelkedik, Banglades 17 százaléka víz alá kerül és 20 millió ember válik földönfutóvá 2050-ig.
Miután ezt az előrejelzést közzétették, Bangladesre az egész világon úgy tekintettek, mint az egyik olyan államra, amelyet leginkább fenyegetnek a globális felmelegedés következményei. Az előrejelzés azonban nem számol azzal a szereppel, amelyet a Himalájában eredő bangladesi folyók éves viszonylatban legalább egymilliárd tonna hordaléka játszhat a vízszint emelkedésének ellensúlyozásában – hangsúlyozza az új tanulmány, amelyet az Ázsiai Fejlesztési Bank finanszírozott.

A hordalékok évezredek óta formálják Banglades partjait, de az éghajlatváltozás bangladesi hatásairól szóló tanulmányok, köztük a GIEC által idézettek, nem veszik figyelembe a partvidékekre gyakorolt korrekciós hatásukat. Mégha a tengerszint legfeljebb egy métert emelkedik is, Banglades partvidékének nagy része érintetlen marad – magyarázta Maminul Hák Szárker, a tanulmány alapjául szolgáló kutatásokat irányító szervezet, a dakkai Földrajzi és Környezeti Információs Szolgálatok Központjának (CEGIS) igazgatója a francia hírügynökségnek.
“A tanulmányban megfogalmazott felismerés alapján úgy tűnik, hogy a partvidék java része, különösen a Megna folyam torkolata, amely a világon az egyik legnagyobb, ugyanabban az ütemben fog emelkedni, mint a tengerszint” – tette hozzá.
Véleménye szerint a vízszint emelkedése miatt lesznek ugyan áradások, “de nem akkorák”, amelyeket a GIEC és más tanulmányok előrejeleztek.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.