Megszavazta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) az épületek energiahatékonyságáról szóló új uniós jogszabályt, amelynek értelmében a 2020 után épülő új házak csak kevés energiát fogyaszthatnak, a meglévő épületeket pedig lehetőség szerint fel kell újítani.

Az alacsony energiafelhasználású épületek mellett szavazott az Európai Parlament

Megszavazta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) az épületek energiahatékonyságáról szóló új uniós jogszabályt, amelynek értelmében a 2020 után épülő új házak csak kevés energiát fogyaszthatnak, a meglévő épületeket pedig lehetőség szerint fel kell újítani.

Az EU éghajlatvédelmi csomagjának egyik célkitűzése az energiafelhasználás 20 százalékos csökkentése 2020-ig. Az új energiahatékonysági jogszabály értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2020 után épült épületek energiafelhasználása minimális legyen. Az új középületekre már két évvel korábban vonatkoznak a szigorú energiahatékonysági előírások. Az unió anyagi támogatást is nyújt az új előírások teljesítéséhez.

A jogszabály ösztönzi a meglévő épületek korszerűsítését, az energiapazarló berendezések lecserélését, az „okos” fogyasztásmérők felszerelését is, továbbá előírja, hogy rendszeresen ellenőrizzék a fűtésre, illetve hűtésre használt berendezéseket.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a jogszabály elfogadása előtti vitában hangsúlyozta, hogy a cél elérése érdekében közvetlen támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, az energiahatékonyság növeléséhez kötődő kedvezményekkel kell ösztönözni a lakosságot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elavult technológiával épült lakóházak, és különösen a panelházak esetében érhető el a legnagyobb energiahatékonyság-növekedés.
„Kiváló példa erre a magyar kormány által az elmúlt nyolc évben folytatott panelprogram, amelynek keretében körülbelül 250 ezer lakást sikerült megújítani állami és európai uniós támogatással szerte az országban” – mondta. Szerinte a panelprogram folytatásához és a meglévő lakóépületek további modernizálásához elengedhetetlen legalább a jelenlegi uniós támogatási szint fenntartása. Ezért kiemelten fontosnak nevezte, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló jelenlegi szabályozást az Európai Unió 2013-at követő többéves költségvetésének, illetve a kohéziós politika jövőjének a tárgyalásakor is tartsák szem előtt, biztosítsák a célok teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Ajánlott tartalom

Az E.ON több mint 120 kilométer hosszú nagyfeszültségű távvezetéket épít a Dunántúlon

Stabilabb áramellátás a cél.