Kormányalakítás – Fazekas: cél a fenntartható fejlődés biztosítása

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterjelölt a környezetgazdálkodás területén a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítását jelölte meg a szaktárca fő céljaként pénteki, második bizottsági meghallgatásán, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtt.

A jelölt hangsúlyozta az érdekek összehangolásának szükségességét ezen a területen.
A fő célok közé sorolta – a globális megközelítés mellett – az egészséges környezet biztosítását a magyar lakosság számára.
A testület 12 igen, 3 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett támogatta Fazekas Sándor kinevezését a posztra.
Korábban a jelöltet ugyancsak támogatta a mezőgazdasági bizottság.
A miniszterjelölt szükségesnek tartotta megjegyezni: a Kárpát-medencét, annak ellenére, hogy országhatárok szabdalják, egy területi egységként kell kezelni. Ez Magyarország szempontjából főként a vízgazdálkodás és a klímavédelem miatt fontos. A környezeti gondok ugyanis általában határokon átnyúló összehangolt tevékenységet igényelnek az érintettektől, alkalmazva a globális megközelítést. E szemlélet alkalmazásával szervezik meg a Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját is. A szakterületeket – a környezet- és természetvédelmet, valamint a vízgazdálkodást – politikai államtitkár irányítja majd.

Fazekas Sándor beszélt arról, hogy Karcagon, ahol húsz évig volt polgármester, a környezetvédelmet és a tájgazdálkodást fontos területnek tekintette. Példaként hozta fel, hogy a 23 ezer lakosú alföldi városban mintegy két évtized alatt a szilárd burkolatú utak aránya 24-ről, 89 százalékra emelkedett, a szennyvízhálózat pedig ez idő alatt 43-ról 119 kilométerre növekedett.
Megemlítette azt is, hogy a környezetvédelmi tárca rendelkezésére álló forrás 2003-ban még 90 milliárd forintot tett ki, 2010-ben ez az összeg már csak 41 milliárd forint volt. A miniszterjelölt szerin ezen a területen meg kell szüntetni az úgynevezett maradvány elvű gazdálkodást.

Szólt továbbá a környezetvédelmi termékdíj körüli ellentmondások megszüntetéséről, a klímavédelem – ezen belül is az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének – fontosságáról, a Natura 2000 Programban tapasztalható visszásságok korrekciójának szükségességéről – azaz a táj- és mezőgazdasági szemlélet, és érdekek összehangolásáról.
A vízügy területén megemlítette, hogy jelenleg nincs olyan folyóvíz Magyarországon, amely iható lenne természetes állapotában, ezért a szennyezés mérséklésére nagy szükség van. Az árvízvédelmet is fontos területként említette. Képviselői kérdésre azt közölte, hogy a Vásárhelyi tervet indokolt felülvizsgálni. A Duna-stratégia pedig Magyarország számára fontos projekt, amelynek az élére kell állni.

Külön tett említést az erdők védelméről, aláhúzva, hogy a falopásokat vissza kell szorítani. Ez az egyik fontos feltétele, hogy Magyarország 21,5 százalékos erdősültsége megmaradhasson, és a meglévő 1,9 millió hektáros erdőterület növelhető legyen, a tervek szerint még legalább 600 ezer hektárral.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.