Bár a Sajó és a Hernád lassú apadásnak indult, a védekezésnek még koránt sincs vége, a szakemberek már felkészültek a Tisza rendkívüli áradására – mondta az árvízi védekezésre kinevezett miniszteri biztos az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kedden.
Bakondi György a bizottság előtt – amely kezdetben nem volt határozatképes, mert a Fidesz-KDNP-s tagok frakcióülésen vettek részt, így az elnök tanácskozás jellegűvé minősítette az ülést – azt mondta: már felkészültek a Tisza rendkívüli áradására, így Szolnok térségében felhalmozták a homokzsákokat, műszaki eszközöket, az emberek pedig készültségben állnak, és remélik, a 2000-es rekordszintet nem éri el a vízszint.
A miniszteri biztos közlése szerint kedd reggelig 113 településről 5.046 embert kellett kitelepíteni, a legtöbben, 4.052-en Borsodból kényszerültek elhagyni otthonukat. Fel kell készülni további kitelepítésekre is.
Az ország 11 megyéjében, 3.088 kilométeren tart az árvízi védekezés, jelenleg a legkritikusabb helyzet a Sajó és a Hernád torkolatánál van. Huszonhat településen 93 épület dőlt össze, ebből 27 lakóház Felsőzsolcán – fűzte hozzá.
Bakondi György kijelentette: naprakészen, feszesen irányítva működik az árvízi védekezés, rendelkeznek minden olyan eszközzel, tervvel, hogy a kitelepítéseket végrehajtsák. Megjegyezte, hatezer rendőrt, a szolgálatok 20 százalékát csoportosították át az árvízi védekezésre, és feladatuk a hátrahagyott értékek őrzése is.
Az idei áradás és készültség nagyságrendjére utalva megjegyezte, hogy míg a 2000-es árvízkor 10, az idei védekezések során már 14 millió homokzsákot használtak fel, és segítséget kaptak a NATO-tól, a szomszédos országoktól is.
A miniszteri biztos közölte: az ár levonulta után azonnal megkezdik a károk felmérését, majd azt követően – a mostani és az elmúlt évek tapasztalatai alapján – áttekintik a katasztrófavédelmi törvényt.
Bakondi György azt mondta: az a cél, hogy egységes vezetés alatt, gyors döntésekkel lehessen koordinálni az ilyen rendkívüli helyzeteket, s a katasztrófavédelem működése, az irányítás, a finanszírozás, illetve a jogi szabályozás biztosított legyen.
Az árvízzel érintett települések polgármestereinek felkészültségét ért kritikára utalva Bakondi György úgy fogalmazott: a települések vezetői az árvízi védekezés során megállták a helyüket, nemcsak formális, hanem informális vezetőknek is bizonyultak. A katasztrófavédelmi erők szervezetlenségére utaló megjegyzéseket politikai indíttatásúnak tartja.
Váradi József, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója a bizottság előtt azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek védelmi tervvel, ha van is, azt legutóbb 1994-ben alkották meg. A szakember a Vásárhelyi-terv tovább fejlesztését sürgetve úgy fogalmazott: védvonalak építésével, fejlesztésével a jövő biztonságát teremtik meg.
Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója beszámolója szerint a tűzoltóságok 24-48 órás munkarendjét 24-24 órássá kellett átalakítani az árvízi védekezésre való átcsoportosítás miatt. Megjegyezte, május 15. és 31. között napi húsz-huszonötszörösére emelkedett a tűzoltók napi vonulásának száma, és a veszélyhelyzet elrendelésekor 41 település 19 ezer lakosának a védelmére kellett felkészülniük.