Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az orosz fővárosban pénteken immár sokadik napja aszfaltolvasztó hőség tombol, s a hét végére további melegedést, plusz 36 Celsius-fokot ígérnek a meteorológusok.
Előrejelzésük annyi könnyítést jósol, hogy a kánikulát könnyebben elviselhetővé teszi majd a levegő szokatlanul csekély – 30-35 százalékos – páratartalma és a stabil légnyomás.
Moszkvától délre a hőmérő higanyszála a hétvégén várhatóan egészen 39 fokig felmegy, csak keddtől várható enyhülés a fővárosban és az egész Központi Szövetségi Körzetben, de akkor is 26-27 fok körül lesz majd a nappali hőmérséklet.
A hőség napok óta több évtizedes rekordokat dönt, mégpedig egyszerre 6-10 Cesius-fokokkal.
Június elején egyszer már volt néhány napig 30 fok körüli hőmérséklet Moszkvában, de aztán – nyáridőben – plusz 10 Celsius-fokra esett több napra.
Roman Vildfand, az Orosz meteorológiai Intézet igazgatója a minap elmondta: Moszkvában az elmúlt tíz évben egyre melegebbé váltak a telek, s a felmelegedés gyorsabban megy végbe mint a világ egészén, de mindez csak a telekre vonatkozik. Az elmúlt 20-25 évben a téli felmelegedés itt elérte a 2 Celsius-fokot, míg a világon átlagosan 0,7-0,8 fok emelkedést mértek.
A nyári hőmérséklet Moszkvában alig emelkedett ugyanezen idő alatt. Az esőzések viszont hevesebbé váltak, és gyakrabban mutatkozik aszály, vagy nagy csapadék, miközben az átlag szinte változatlan.
A Vedomosztyi című lap pénteken ismertette a regionális fejlesztési minisztérium Európa Tanács számára készült tanulmányát, amely szerint a felmelegedés az oroszországi régiókban szinte mindenütt érezhető hatással van a társadalomra és a gazdaságra. Az északi területeken, amelyek az ország 60 százalékát teszik ki, visszahúzódóban van az örök fagy, ami változásokat hoz a talaj keménységében és ezzel károkat okoz az infrastruktúrában: egyebek között a földgáz- és kőolaj-vezetékek túlnyomó része ilyen területeken halad át. A nyugat-szibériai vezetékeken évente bekövetkező mintegy 35 ezer baleset jó 20 százalékát éppen a talaj olvadása okozza.
Ezzel egyidejűleg az ország területének mintegy 20 százalékán – főleg a gabonatermelő vidékeken – csökken a csapadék mennyisége. Közben fokozódik az erdőtüzek veszélye is. A kutatások szerint 1 Celsius-foknyi felmelegedés 12-16 százalékkal növeli a leégő erdőterületet.