Milliárdokat ér a bálnafigyelésre épülő ökoturizmus

Világszerte több mint 2,1 milliárd dollár (488 milliárd forint) bevétel származott tavaly a bálnafigyelésre épülő ökoturizmusból, amely évente 10 százalékos növekedés elé nézhet – derült ki egy friss tanulmányból.

A legújabb eredmények ismét feleleveníthetik azt a régóta tartó vitát, hogy vajon a tengeri emlősök élve vagy halva érnek-e többet. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) múlt heti agadiri ülésén ötéves stratégiai tervet fogadott el, amelynek célja a bálnalesek gazdasági előnyeinek és ökológiai kockázatainak feltérképezése.
Tavaly mintegy 13 millió ökoturista fizetett azért, hogy természetes élőhelyén csodálhassa meg a tenger óriásait. A bálnalesek világszerte 13 ezer embernek biztosítottak munkahelyet és megélhetést a part menti területeken – derült ki a tanulmányból.

“Mindez azt bizonyítja, anélkül is komoly bevételeink származhatnak a bálnákból, hogy megölnénk őket” – mondta Rashid Sumaila, a tanulmány társszerzője, a Brit Columbia-i Egyetem kutatója.
A Marine Policy című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint az elmúlt két évtized során folyamatosan növekedett a bálnaturizmus népszerűsége, amely a jövőben több mint 400 millió dollár (93 milliárd forint) bevételt és 5700 új munkahelyet jelenthetne évente.
“Mivel nincsenek megfelelő számítási módszereink, ezért ezek az adatok csak becsült eredményeknek számítanak. A valódi adatok valószínűleg sokkal kedvezőbbek lennének” – magyarázta Sumaila.

Az ökoturizmus fejlődéséből származó bevételeknek legalább fele a fejlődő országok part menti közösségeinek jelentene komoly hasznot, elsősorban a Karib-tengeri szigeteken, Latin-Amerikában és Afrikában, ahol a halászat már amúgy is hanyatlásnak indult. “A bálnamegfigyelő túrákat a helyi halászok szervezhetnék, mert jól ismerik a területet, ráadásul kevés anyagi befektetéssel is elkezdhető ez a tevékenység” – olvasható a tanulmányban.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.