Halcsaliként végzi a folyami delfin

Az amazonasi folyami delfin állománya erőteljesen megcsappant az elmúlt évtizedben. A jelenség oka, hogy kiváló halcsali készül belőle.

Az amazonasi folyami delfin (Inia geoffrensis) a három ismert valódi folyami delfin faj legnagyobbika. Testhossza elérheti a két és fél métert, testsúlya a 180 kilogrammot. Súlyát egyrészt zsíros húsa okozza, és ez a veszte is.
A kolumbiaiak ugyanis igen kedvelik a Calophysus macropterus elnevezésű harcsafajt, amely pedig zsíros hússal könnyűszerrel kifogható. A piracatinga néven is emlegetett harcsa Brazíliából Kolumbiába irányuló exportja megháromszorozódott az elmúlt három évben.

Az ízletes hal kilójáért mintegy 140 forintnyi pénzt kapnak a halászok, egy leölt folyami delfin húsa pedig ötszáz kiló piracatinga kifogásához elegendő. Ezzel pár éjszaka alatt megkereshető a brazil minimálbér kétszerese. A gyors profit egyre több halászt vonz a folyóhoz, hogy leölje a békés emlősöket. Még csak vadászni sem kell rájuk – a kíváncsi delfinek odaúsznak a hajókhoz, ahonnét azután megszigonyozzák őket.

folyami delfin

Minderről Vera da Silva számolt be, aki a brazil Amazonas-kutató Intézet (INPA) számára vizsgálja a delfineket. A projekt 17 éve tart, azóta a megfigyelt folyószakaszon minden évben mintegy hét százalékkal csökkent a folyami delfinek száma. Tíz éve a pusztulás elsődleges oka a csalihús beszerzése.
Mindössze 5 természetvédelmi őr hivatott megakadályozni a régóta illegális delfinvadászatot 1,4 millió négyzetkilométeren – Magyarország területének tizenötszörösén. – Jelen pillanatban az erdőirtásra irányul a kormány figyelme – magyarázta Andrey Silva, a brazil környezetvédelmi hatóság (Ibama) szóvivője a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint (www.spiegel.de).

A faj állománynagyságáról semmi biztosat nem lehet tudni. A veszélyeztetett állatok vörös könyvében a folyami delfin “hiányos adatbázis” címszó alatt szerepel. A WWF természetvédelmi szervezet becslései nemrégiben tízezer egyedre jutottak, ami stabil populáció lenne. A brazil természetvédők azonban másképp látják a helyzetet, tudván, hogy az utóbbi időkben pusztán egy 11 ezer hektáros területet lefedő folyószakaszon 1500 kizsigerelt delfint számoltak meg évente.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.