Hazánk területe alatt a földkéreg vékonyabb az átlagosnál, ezért geotermikus energiában nagyhatalomnak számítunk. Mégis csak most készül az első nagyméretű, hűtéshez-fűtéshez földhőt hasznosító lakóépület, a józsefvárosi Corvin sétányon. E lakások négyzetméter-árai ugyan magasabbak lesznek az átlagosnál, de a fűtés költségeiből akár harminc százalékos megtakarítást is el lehet érni, s akik majd itt fognak lakni, társaiknál kisebb “ökológiai lábnyomot” hagynak a földön.
Tavaszra tervezik a Corvin sétány második lakóépületének, a Fontana háznak az átadását. Az épület kétszáznegyven lakást foglal magába, nevét pedig a vele szemben létesítendő szökőkútról kapta. Különlegessége, hogy hatvannégy lakásában geotermikus energiát alkalmaznak hűtésre-fűtésre. A föld alatti hő ilyen léptékű hasznosítása Magyarországon a lakásépítésben példa nélküli. Az irodaházak közül hasonló a Raiffeisen Bank Késmárk utcai új épülete.
Miasnikov Péter, Józsefváros főépítésze elmondta, hogy Magyarországon sajnos még mindig ritkaságnak számít a geotermikus energia alkalmazása, noha a környező országokban (legelőbb Romániát említette) a földhő komoly szerepet kap az építkezéseknél.
– Mi budapestiek egy nagy karsztos tálon ülünk. Alattunk van a meleg víz, amit könnyűszerrel el lehet érni. A jogszabályváltozások is kedvezőek, immár lehetővé teszik a földenergia hasznosítását. Sok beruházót visszatart azonban ennek kiaknázásától, hogy a törvény értelmében minden az államé, ami a földben van – magyarázza a főépítész, s még hozzáteszi: – Bizonyos országokban már most komoly pénzt szednek a felszín alól előcsalogatható hőért.
– Nem okoznak gondot a munkálatok a vízgazdálkodásban?
– E technológiában a vízbázist nem csapolják meg, csak hőkitermelés történik. Ezek úgynevezett kemény vizek a föld alatt és nagy az ásványianyag-tartalmuk. Egyszerű lenne csatornába engedni a már felhasznált vizet, de a kinyert mennyiséget vissza kell sajtolni ugyanabba a rétegbe, ahonnan származik. Szerintem gazdaságosabb volna a közműszerű geotermikus energiahasználat, amelynek során legalább egy utcányi részt lehetne hővel ellátni a területen
létesített kutakból. A víz utaztatása nem okozna számottevő hőveszteséget; ezzel a távfűtésnél sem kalkulálnak. Az ilyen nagy mennyiségű vízáram megtartja a hőmérsékletét – támasztja alá az elgondolást szakmai érvekkel Miasnikov Péter.
A Fontana háznak csak egy részét szolgálják majd ki geotermikus energiával, afféle tapasztalatszerző szándékkal. A beruházónak látnia kell, kelendők-e az ilyen felszereltségű lakások, és az üzemeltetőnek is meg kell győződnie a megtérülésről. A geotermikus energia kitermelése ugyanis nem egyszerű feladat. Először is: kérdés, hogy hol létesítsék a kutat, ha egyetlen ház ellátásáról van szó. A ház alatt? És ha eldugul? Hagyjanak helyet egy esetleges második, harmadik kútnak? S honnan tudhatnák, hogy évek múltán a föld alatt miként fog alakulni a hőáramlás? A szakemberek szerint az a legbiztonságosabb, ha a geotermikust más alternatív energiatermelő berendezéssel, például napelemekkel társítják.
A Corvin sétányon, a Fontana házban a tervek szerint száz-százötven méterre a felszín alá helyeznek egy szondát, abba préselik bele a vizet, amely onnan visszaáramlik, és padló- meg mennyezetfűtésre hasznosítható. A téli fűtési és nyári hűtési költségben Miasnikov Péter szerint legalább harminc százalékos megtakarítást lehet elérni, még akkor is, ha a karbantartási kiadások itt többe kerülnek, mint más szokásos rendszer esetében. Erősen függ még a fizetendő energiadíj az áram árától, mert a geotermikus klimatizáláshoz, a szerkezet működtetéséhez villamosenergiára van szükség.
A Közép-Európa legnagyobb városrehabilitációs programjának számító, a Corvin mozitól a Klinikák metrómegállóig tartó sétány beruházója a Futureal Ingatlanfejlesztő Kft. A cég építésze, Kovács Gábor úgy tájékoztatott, hogy a Fontana ház geotermikus energiával ellátott otthonai négyzetméterenként tizenöt-húszezer forinttal kerülnek többe a sétány hagyományos fűtési rendszerrel felszerelt lakásainál. Ha megkérdezik az érdeklődők a mérnöktől, vajon mekkora fűtésszámlákkal kalkuláljanak az új típusú lakásokban, nem kaphatnak egyértelmű választ, mert a költségek az egyéni igényekről is függenek, de a rendszer mindenképpen költségkímélőbb a hagyományos technológiáknál.
– A megújuló energiákkal működő rendszerek esetében nem beszélhetünk általánosítható megtérülési időről, mert az nagyban függ az adott technika kialakításához szükséges beruházás mértékétől – magyarázta Kovács Gábor. – Hagyományos rendszernél az igényelt teljesítményből nagy valószínűséggel meghatározható a kivitelezési költség. A megújuló energiák esetében azonban nem egyenesen arányosak a költségek a szükséges energia mértékével, befolyásolják azokat az adott környezeti lehetőségek. A Fontana háznál viszonylag könnyen elérhető és biztonsággal kinyerhető talajvíz áll rendelkezésre, s ez hőszivattyús rendszerrel működtethető. A megtérülés szempontjából ott tehát kedvezően alakul a helyzet.
– A fosszilis hordozókon alapuló energiatermelésnek – a készletek fogyása miatt -meg vannak számlálva a napjai – mondta végül a Futureal építésze -, tehát a megújuló energiáknak a jövőben egyre nagyobb szerephez kell jutniuk. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az effajta energiatermelés kímélő hatással van környezetünkre, bolygónkra. Tehát azt, aki beruházása során él ezekkel a lehetőségekkel, az a szándék is vezérli, hogy a maga után hagyott “ökológiai lábnyom” minél kisebb legyen. Hazánk területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért geotermikus adottságok téren nagyhatalomnak minősülünk. Ennek kiaknázására szeretnénk példát mutatni.