Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Évi 533 tonnával csökken a város szén-dioxid kibocsátása.
Az elmúlt hetek ár- és belvizei után itt egy példa arra, hogy vannak helyek Magyarországon, ahol ezekben a napokban örülnek annak, ha a föld mélyéből víz tör fel. A helyszín Vácrátót, ahol a Botanikus Kertben a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű termálvíz feltörését ünnepelték a szakemberek. A nagyszabású projekt első kézzelfogható eredményét újabb beruházások egész sora követheti: hamarosan biokazánt építenek, a víztermelő kút párjaként visszatápláló kutat fúrnak, passzívház technológiájú látogatóközpontot nyitnak és kiállítást avatnak a megújuló energiaforrások fontosságát hirdetve.
Jelentős mérföldkőhöz ért az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének, valamint Vácrátót község Önkormányzatának közös projektje. Korábban csak becsülni lehetett a termálvíz várható hőmérsékletét és mennyiségét, mára azonban bizonyossá vált, hogy a kút, amelynek hozama percenként 1750 liter 60˚C-os termálvíz, be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. A jó hírek birtokában a projektgazdák nyugodt szívvel tervezhetik a következő lépéseket: a mintaprojekt hamarosan új fázisba léphet.
Július 14-én a projektgazdák egy filmvetítéssel és a kút megtekintésével egybekötött sajtótájékoztatón számoltak be az elért eredményekről.
A rendezvényen elsőként Németh Tamás, az MTA főtitkára és Garamszegi Géza, Vácrátót polgármestere üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntő beszédükben mindketten hangsúlyozták az alternatív, megújuló energiaforrások fontosságát. Mint elmondták, az ilyen projektek közvetlenül is hozzájárulnak a globális környezeti krízis hatásinak mérsékléséhez.
Rónaszéki Gábor a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. – mint közreműködő szervezet – képviseletében elmondta, hogy a Norvég Alap által finanszírozott projektek közül ez az ötödik legnagyobb, ugyanakkor kétségtelenül mind közül a legambiciózusabb és legösszetettebb. A projektgazdák ugyanis nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a termálvíz után kutatva egy kilométer mélyen a földbe fúrjanak.
A kivitelező cég képviselője képekkel illusztrálta a kútfúrás technikai körülményeit. Török Katalin, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója egy rövid filmet is levetített, amelyen megörökítették azt a hosszú ideig várt percet, amikor a termálvíz végre a felszínre tört. Az igazgató asszony azt is elmesélte, hogy a föld mélyén olyasmire bukkantak, amire nem is számítottak: 20-30 millió éves parányi egysejtűeket találtak, amelyek annak emlékét őrzik, hogy valaha hazánk helyén egy tenger terült el.
A projektet az a helyi igény hívta életre, hogy a Botanikus Kert trópusi növényeinek otthont adó üvegházak roppant nagy hőigényét környezetbarát módon szerették volna kielégíteni. A település szomszédságában fekvő Veresegyházán is található termálkút, így jó esély volt arra, hogy itt is hasonló termálvíz-forrás rejlik a föld mélyén. A sejtés azonban önmagában nem elegendő, így a munkálatok megkezdését részletes talajvizsgálatok és geodéziai felmérések előzték meg. Így is nagy kockázatot vállaltak a projektgazdák, a tervezettnél ráadásul néhány száz méterrel mélyebbre is kellett fúrni, hogy megtalálják, amit kerestek.
Fáradozásaikat azonban végül siker koronázta. Mostantól a termálkút segítségével fűthetik az üvegházakat és biztosítják a polgármesteri hivatal energiaigényét. Szerencsére olyan bőséges vízmennyiséget sikerült feltárni, amivel az egész falu energiaellátását megtámogathatják. Az elért eredmények annyira fellelkesítették a helyieket, hogy ambiciózus tervek egész sorát akarják megvalósítani.
A hőellátó rendszer továbbfejlesztése érdekében egy biomasszával működő kazánt szeretnének építeni, ami más önkormányzati intézmények energiaigényét is fedezhetné. Egy vízvisszasajtoló kút megépítése is a tervek között szerepel. Ennek célja, hogy a rendszer a lehető legkevésbé terhelje a környezetet. A felszínre törő víz ugyanis reakcióba lép a levegővel, aminek következtében a környezetre ártalmas gázok szabadulnak fel. Azért, hogy ezt megakadályozzák, egy visszatápláló kútra van szükség, ami a termálvizet visszajuttatja a föld mélyére, miután az betöltötte funkcióját. Az üvegházak egy részét pedig úgy szeretnék átalakítani, hogy azok alkalmassá váljanak a passzív napenergia hatékonyabb hasznosítására.
A tervezett látogatóközpont a környezettudatos gondolkodásmód fejlesztését szolgálná. Az itt elszállásolandó kiállítás és makett hivatott arra, hogy bemutassa az érdeklődőknek a hőellátó rendszer működését. Különböző oktatási programokat is terveznek, amelyek a fenntartható fejlődés fontosságára hívják majd fel a figyelmet. Az központ ráadásul úgynevezett passzívház technológiával fog épülni. Az ilyen épületek fűtése rendkívül gazdaságosan megoldható, köszönhetően a hatékony hőszigetelésnek. Emellett a kellemes szobahőmérséklet eléréséhez földben vezetett csövek segítségével a talajhőt, sőt még az épületben tartózkodó emberek és gépek által termelt hőt is hasznosítják.
A vállalkozás jelentősége környezetvédelmi és fejlesztései szempontból is igen nagy, miközben példát mutat arra, hogy a fenntartható energetikai rendszerek kiépítése hosszú távon egy kistelepülés számára is megtérülő beruházást jelenthet.
A növényvilág tudományos kutatásán túl az MTA végre közvetlen lépéseket is tehet a globális problémák megoldására. A megújuló energia felhasználásán alapuló fűtési rendszer ugyanis évi 533 tonnával csökkenti Vácrátót széndioxid-kibocsátását. A fejlesztésnek köszönhetően ráadásul a több száz trópusi növényfajból álló gyűjtemény fenntartása is megoldódik hosszú távon. Az új látogatóközpontban évente 50-70 ezer botanikus kerti látogató bővítheti ismereteit. A projekt emellett jól példázza a helyi összefogás és szolidaritás fontosságát, ami a globális környezeti krízis megoldásának egyik kulcsfontosságú eleme.
