Nem képesek uralkodni magukon a költöző madarak

A tavaszi és az őszi migrációs időszakban sokkal kevésbé képes ellenállni a kísértésnek a borzfejű sármánypinty – írták amerikai kutatók a BMC Neuroscience című tudományos portálon.

Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a borzfejű sármánypinty (Zonotrichia leucophrys gambelii) alvását és késztetéseik gátlását (impulzuskontrollját) vizsgálták a vándorlási időszakban, valamint azon kívül. A madarak a migrációs szakaszban nagyon keveset aludtak és igen impulzívak lettek, ám önmagában az alváshiány nem indokolta megfontolatlanságukat.
A kutatók az alvászavarokat tanulmányozva jutottak a költöző madarak viselkedésének tanulmányozásához, egy csoport sármánypintyet vizsgáltak fogságban. A madaraknak a laboratóriumban egy gombot kellett megcsípniük csőrükkel, ekkor kaptak eleséget.
Ruth Benca, a tanulmány vezetője és munkatársai laboratóriumi kísérletekben korábban úgy találták, hogy mindkét időszakban képesek a madarak megtanulni a feladatot, azaz jelezni a gombbal a jutalomért. A mostani vizsgálatban ezzel szemben azt mutatták meg, hogy a migrációs szakaszban lévő madaraknak – a nem ebben az időszakban lévőkhöz képest – nehézséget okoz megtanulni, hogy mikor ne csípjék meg a gombot.

Ez a nyilvánvaló hiperaktivitás a vándorlási időszakban ahhoz a tényhez köthető, hogy a költöző madarak alvási periódusai elválnak a nappalok és éjszakák ciklusától, melyet egyébként a nem migrációs téli és nyári időszakban követnek. Más kísérletek igazolták, hogy az impulzuskontroll hiánya nem egyedül az alvásmegvonás következménye. A vándorlás idején a szabadon élő madarak alig alszanak, ennek ellenére sikeresen folytatják repülőútjukat, elvégzik a navigációs feladatokat és figyelnek lehetséges támadóikra.
Mint az EurekAlert tudományos portál idézte, Benca elképzelhetőnek tartja, hogy a viselkedési gátlás csökkenése a madaraknál az alvási idő széttöredezésének tudható be migrációs időszakukban. A viselkedés hátterében lévő mechanizmus részleteit azonban még nem ismerik a kutatók.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.