Lépfene újabb áldozatai

Egy ugandai nemzeti parkban 82 vízilóval és 8 bivallyal végzett a lépfene az utóbbi hat hétben.

A járvánnyal foglalkozó országos munkacsoport szóvivőjének közlése szerint emberi fertőzésről egyelőre nem tudni. Nicholas Kauta azt is hangsúlyozta, hogy a Queen Elizabeth Nemzeti Parkban történt eset nincs kihatással a régió idegenforgalmára.
Az anthrax néven is ismert lépfene fertőző megbetegedés, mely leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. Embert is megfertőzhet, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezik. Emberek közötti továbbfertőzésre nincs ismert példa.

A lépfene spórái a talajban várják, hogy egy aszály, árvíz vagy a szél felszínre hozza őket. A legelő állatok így kaphatják meg a betegséget, melynek legtöbb formája halálos, ugyanakkor létezik ellene védőoltás.
Ugandában 2004-ben egy hasonló lépfenejárvány 300 vízilóval végzett. Akkor szakértők egy része úgy vélekedett, hogy a betegség gyors terjedése a vízilovak közötti kannibalizmussal magyarázható, azaz azzal, hogy az anthraxban elhullott állatok tetemét más állatok megették. Más kutatók szerint a hat évvel ezelőtti járványt az állatok túlszaporodása okozta: a szűkös élelemforrásokért való küzdelmek során sebeket szereztek, s ezek gyorsan terjesztették a betegséget – idézi fel a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.