Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Húsz éve van szervezett védekezés Magyarországon, mégis évről évre több a parlagfű, ezért elsősorban a felderítésre kell helyezni a hangsúlyt – mondta Reisinger Péter, a Nyugat-Magyarországi Egyetem professzora vasárnap a Pest megyei Göd külterületén; a Nemzetközi Parlagfű Társaság “kényszerkaszálással” egybekötött sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy akár ötmillió forint büntetést is kaphat, aki nem kaszálja le a parlagfüvet.
A szervezők eredetileg egy mogyoródi területre várták a sajtó képviselőit; az új helyszínt azért választották, mert a tulajdonos időközben lekaszálta a parlagfüvet.
A hatóság jelenlétében végzett “közérdekű védekezést” akkor hajtják végre, ha június 30-át követően a tulajdonos nem irtotta ki földjén a parlagfüvet, és ezt egy ellenőrzés megállapította – mondta Reisinger Péter. A fölhivatal munkatársai által felmért területek tulajdonosai a nagyságtól és a fertőzöttség mértékétől függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírságot kaphatnak az elmulasztott munka miatt, emellett a kaszálással kapcsolatos összes költséget is állniuk kell; amennyiben azokat nem fizetik be, az összeg adók módjára beszedhető – figyelmeztetett a professzor.
A Nemzetközi Parlagfű Társaság a mostani “bemutatóval” a magyarországi állapotokra kívánta ráirányítani a figyelmet. Reisinger Péter úgy vélte: javítani kell a parlagfű elleni védekezés stratégiáján, és elsősorban a felderítésre kell helyezni a hangsúlyt, amelyhez jó megoldást jelentene egy naprakész adatbázis. A professzor szerint korszerűsíteni kellene az irtás módszereit is, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat helyett az agrárágazathoz kellene áthelyezni a parlagfű ügyét, minthogy elsősorban növényvédelemről van szó.
A társaság számítása szerint Magyarországon a földterület mintegy öt százalékán van parlagfű, ez egy megyényi területet jelent – mondta Reisinger Péter, aki rámutatott: a nagy pollenkibocsátó a magyar mezőgazdaság, hiszen a parlagfű ott van a búza között, és ott van a tarlón – tette hozzá.
Kőmíves Tamás kutató, a Nemzetközi Parlagfű Társaság elnöke arról beszélt, hogy európai viszonylatban a Kárpát-medence a legfertőzöttebb, de folyamatosan terjed a kontinensen, méghozzá a legmeglepőbb módokon. Példáként említette Svájcot, ahová madáreledellel, illetve Ausztriát, ahová az osztrák gazdák mezőgazdasági gépeivel került be a parlagfű. Az unió a problémát felismerve két pályázatot is kiírt a közelmúltban, amelyekkel azt szeretné elérni, hogy visszaszorítsák a parlagfüvet, illetve megakadályozzák a növény betelepülését.
A kutató megjegyezte: a tavaszi esőzések miatt idén nem volt hatékony a gyomirtás, ezért a korábbi évekhez képest több a parlagfű. Kőmíves Tamás hangsúlyozta azt is, hogy a lakosságot meg kell tanítani a szakszerű irtásra, valamint hogy egy szezonban legalább háromszor kell kaszálni, mert az egyetlen alkalom nem elég: a növény ilyenkor megerősödve, újult erővel támad.