Nyári csúcserőművek lehetnek a napelemek

Magyarország villamos energia igényének 12-szeresét lehetne előállítani napenergiából úgy, hogy a napelemek nem vennének el helyet a mezőgazdaságtól – állítja közleményében az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP), amelyet eljuttatott az MTI-nek is.

Magyarország területére átlagosan – négyzetméterenként és évente – 1250 kWh energia érkezik a Napból. Miután egy átlagos család villamos energia igénye ennek a duplája, így elvileg 2 négyzetméternyi felületre érkező napenergia tudná azt fedezni.
A közlemény nem említi, de a napsugárzásból villanyáramot előállító, korszerűnek mondott napelemek – ezek nem tévesztendők össze a meleg vizet készítő napkollektorokkal – hatásfoka ma valamivel 10 százalék felett van. Így egy átlagos háztartás villanyáram szükségletét közel 20 négyzetméternyi napelem tudná megtermelni.
A közlemény idézi az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA – European Photovoltaic Industry Association) idei felmérésének eredményét. Eszerint Európában – így Magyarországon is – a tetők 40 százaléka, a homlokzatoknak pedig a 15 százaléka alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemeket, azok a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. Ez utóbbi megjegyzés – az ugyancsak megújuló energia forrásnak számító – biomasszára vonatkozik, amely az élelmiszer növények termelésétől vesz el termőterületeket.

A közlemény kiemeli, hogy a napelemes áramtermelés különösen nyáron lenne előnyös, amikor nappal teljes teljesítménnyel működnek a légkondicionálók. Ezek ellátására, nappali csúcserőművekként szolgálnának a napelemek.
A közleményt készítő IMNTP gesztor intézete az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézete. A platform tematikailag közvetlenül illeszkedik a mikro- és nanoelektronikai ENIAC Joint Technology Initiative, valamint a European Photovoltaic Technology Platform célkitűzéseihez. Tagjai közt található – többek közt – a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, és a General Electric is.

Ajánlott tartalom

A fenntartható fűtési megoldások jövője: a hőszivattyú

A klímaváltozás korában egyre sürgetőbbé válik a fenntartható és energiahatékony alternatív megoldások keresése, különösen az otthonaink fűtésének területén. Az innovációk középpontjában álló hőszivattyúk nemcsak csökkenthetik a háztartások energiafogyasztását, hanem jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezeti terhelés minimalizálásához. De miért érdemes ezt a technológiát választani, és hogyan alakíthatják át a fűtési rendszerek jövőjét? A következő cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.