Törvény, támogatás, megújuló energiák

Segíti-e a megújuló erőforrások hasznosítását a módosítás előtt álló villamosenergia-törvény?

Egyszerűbb lesz-e az engedélyezés, ösztönzőek lesznek-e a kötelező átvételi árak, lesz-e életképes támogatási rendszer? A törvény véleményezésre bocsátott tervezete nem erre utal, és következetlenségei miatt egyelőre csak a bizonytalanságot növeli.
A villamosenergia-törvény (VET) újabb változtatásának legfontosabb oka az energiapiac liberalizációjának egyik lényegi elemével, a vertikálisan integrált vállalkozások szétválasztásával (az ún. unbundlinggel) kapcsolatos jogharmonizáció. A véleményezésre bocsátott tervezet azonban egyéb módosításokat is tartalmaz, amelyek a megújuló energiaforrások hasznosítását és a kötelező átvételi rendszert (KÁT) érintik.
Az Energia Klub a Magyar Energia Hivatalhoz eljuttatott álláspontjában a VET azon tervezett módosításaira fókuszált, amelyek a megújuló energiával és kapcsoltan működő erőművek támogatásával kapcsolatosak.

Ha a tervezet a jelenlegi formában kerül elfogadásra, változhat például a háztartási méretű kiserőmű kapacitáshatára, így csak kisebb méretű berendezések számára marad meg a kedvezőbb, szaldó elszámolás lehetősége. Egyszerűsítés helyett bonyolódhat a megújulós erőművek engedélyezési eljárása bizonyos – eddig meg nem határozott – méret felett, valamint a megújulók támogatására alkalmazott eszközök köre is változni látszik.
Az elmúlt hónapokban többször szó esett a médiában a megújulók támogatási rendszerét gyökeresen átalakító zöldbizonyítvány-rendszer esetleges bevezetéséről. Az Új Széchenyi Terv vitairat is lehetőségként említi a néhány uniós tagországban alkalmazott kvótarendszer és az ezen belül forgalmazott zöldbizonyítványok alkalmazását. A VET módosítástervezete nem határoz a zöldbizonyítvány-rendszer bevezetéséről, ellenben utal egy a „zöldbizonyítványra vonatkozó külön jogszabályra”, és több ponton érinti a KÁT-rendszer jelenlegi szabályozását. Eltörli például a kiemelt átvételi árak eddig törvényi maximumát és lehetővé teszi az érvényes KÁT-engedélyek felmondását.

Ezen túl a módosítástervezet bevezet egy új fogalmat, az ún. ártámogatási rendszert, amely – a kapcsolódó indoklás nélkül úgy tűnik ad hoc módon – a biomassza alapú villamosenergia-termelésnek biztosítana a piaci áron felüli prémiumot. Az indoklás nélkül csak találgatni lehet az egyes támogatási rendszerek egymáshoz való viszonyát is, illetve azok pontos tartalmát és feltételeit.
Összességében elmondható, hogy a tervezet a jelen formában teljes bizonytalanságot okoz a megújulók jövőbeli támogatási elvei tekintetében. Az Energia Klub éppen ezért álláspontjában arra kéri a kormányt, hogy minél előbb nyújtson részletes tájékoztatást a megújulóenergia-beruházások középtávon tervezett támogatási módszereiről. A KÁT-rendszert felváltó zöldbizonyítvány-rendszer bevezetésének szándéka esetén hozza nyilvánosságra a döntést megalapozó, jogszabály által előírt tanulmányt, és még a döntés meghozatala előtt bocsássa azt társadalmi vitára!

A részletes vélemény letölthető itt.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.