Veszélyben Európa utolsó őserdeje

Adam Bohdan környezetvédő szerint egyes fákat az állami erdőgazdálkodási hivatal vágat ki törvénytelenül, az uniós jogszabályok megsértésével. Az erdő mélyén évszázados fenyőfák várnak a fűrészüzembe való szállításra, máshol tölgyfákat és kőrisfákat vágtak ki, hogy bútor vagy gyufa készüljön belőlük.
A bialowiezai erdőnek a nemzeti parkhoz nem tartozó részét kezelő állami erdőgazdálkodási hivatal visszautasítja a vádakat. Az  erdészek vezetője, Andrzej Antczak szerint a fákat a szú elleni küzdelem jegyében vágják ki: tavaly 100 ezer köbméter fát termeltek így ki a körzetben.
A környezetvédők, akiket ez a magyarázat nem győz meg, augusztusban panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnál a vonatkozó irányelvek megsértése miatt. Néhány nappal később a Greenpeace látványos tüntetést szervezett a bialowiezai őserdő védelmében a környezetvédelmi minisztérium épülete előtt. A szervezet elérte, hogy ideiglenesen felfüggesztették a fakivágást.
“Bialowieza egyedülálló. Az erdő 12 ezer éves, itt áll az utolsó jégkorszak vége óta” – közölte Zdzislaw Szkiruc, a nemzeti park igazgatója. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökség-listájára 1979-ben felkerült nemzeti parkban 20 ezer állatfaj él, közöttük bölény, hiúz és farkas. Itt nőnek az öreg kontinens legmagasabb fái: a fenyő magassága az 50 métert, a tölgyé és a kőrisé 40 métert is eléri.
A környezetvédők növelni szeretnék a park területét. Jelenleg a lengyel-fehérorosz határ két oldalán elterülő 150 ezer hektáros erdő 16 százaléka tartozik a nemzeti parkhoz. Az erdő egyötöde szigorúan védett természetvédelmi rezervátumnak számít, a fennmaradó területet kezeli az erdőgazdálkodási hivatal. A fehérorosz oldalon is nemzeti park áll.
Albert Litwinowicz, a 2400 lélekszámú Bialowieza polgármestere elmondta, hogy a lakosokat megosztja a kiterjesztés terve, a korábbi bővítések ugyanis több kárt, mint hasznot okoztak. A kormány pénzt ígért, de egy fillért sem kaptak. Az emberek félnek, hogy a jövőben nem mehetnek gombászni az erdőbe, az ott dolgozók pedig elveszítik állásukat. “A bialowiezai erdő nemcsak a miénk, hanem minden lengyelé, egész Európáé… Miért a helyiekkel fizettetnek meg mégis mindent?” – kérdezte a polgármester.

Ajánlott tartalom

Fontos, hogy a Mátra a szabadidő mellett a kultúráról is szóljon

Fontos, hogy a Mátra a szabadidő mellett a kultúráról is szóljon - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Mátraszentimrén, a megújult szlovák nemzetiségi közösségi ház átadásán.