Indiának komoly lépéseket kell tennie, ha meg akarja menteni elefántjait

India csak úgy mentheti meg vadon élő elefántjait, ha sokkal nagyobb védelmet biztosít a vadrezervátumoknak, megfékezi az orvvadászatot, és megakadályozza, hogy az állatok által használt vadfolyosókat ipari beruházások dúlják fel – sorolta a szükséges intézkedéseket egy nemrég napvilágot látott jelentés.

Becslések szerint a szubkontinensen ma 26 ezer elefánt él. A populáció hanyatlásának egyik oka az állatok agyaráért folytatott orvvadászat, a másik pedig az, hogy az emberek egyre inkább kiszorítják őket természetes élőhelyeikről. A problémával foglalkozó munkacsoport (ETF) ezért olyan országos hatóság felállítását javasolta, amely egyrészt gondjaiba venné a vadrezervátumokat, másrészt védelmet biztosítana annak a mintegy 88 természetes átjárónak, amelyeket az elefántok használnak szerte az országban, ám amelyekre a bányászat, az öntözőrendszerek és az ipari beruházások komoly veszélyt jelentenek.

Az ETF-jelentés vezető szerzője, Máhes Rangarádzsan szerint az elefántok részben azért nem kaptak olyan figyelmet, mint a tigrisek vagy más végveszélyben lévő fajok, mert állományukban nem volt annyira drasztikus a fogyatkozás. Az Indiában élő vadelefántok száma ugyanis nagyjából változatlan maradt az utóbbi egy évtizedben, jóllehet élőhelyeik nagysága jelentősen zsugorodott. “Az elefántok esetében nem annyira a kihalás, mint inkább a lemorzsolódás réme fenyeget” – mondta a szakember.
Az indiai környezetvédelmi és erdőügyi miniszter, Dzsairám Rámes elmondása szerint azért nyilvánították az elefántokat a nemzeti örökség részét képező állatokká, hogy ráirányítsák a figyelmet az őket fenyegető veszélyekre.
A munkacsoport jelentése az orvvadászat kérdését is kiemelt helyen tárgyalja: megfékezésére jól kiképzett, megfelelő kommunikációs eszközökkel rendelkező hatóság felállítását javasolja.

Az ázsiai elefántok (Elephas maximus) közül csak a hímeknek van agyaruk, így az orvvadászat következtében radikálisan felborult a nőstény és a hím példányok aránya. “Néhány helyen csak minden századik nőstényre jut egy hím” – tárta fel Rangarádzsan.
Vivek Menon, a Wildlife Trust of India nevű szervezet vadvédelmi szakértője szerint az ETF-indítvány jelenti az első helyes irányba tett lépést. “Ha az abban foglaltak megvalósulnának, az már több mint elegendő lenne az elefántok megvédéséhez” – vélekedett.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.