Felfedezték az emberi sokszínűség genetikai hajtóerejét

Az emberi evolúció és sokszínűség egyik fő hajtóerejére adott magyarázatot a DNS-ujjlenyomatot korábban kidolgozó, világhírű Alec J. Jeffreys brit kutatócsoportja - adta hírül hétfőn a Leicesteri Egyetem honlapja.

Mérföldkövet jelentő 1984-es felfedezése óta Jeffreys több mint két évtizedet töltött az általa „meglehetősen bizarr DNS-darabkáknak” nevezett igen változékony, az emberi genomban ismétlődő kis DNS-szakaszok vizsgálatával. Megfigyelése szerint ezek a miniszatelitnek is nevezett részek különlegesen gyorsan mutálódnak.
A Nature Genetics című szakfolyóiratban vasárnap megjelent tanulmányában Jeffreys és kutatócsoportja egy meghatározott génnek az emberi sokféleség fejlődésére gyakorolt különleges befolyását bizonyította.
A leicesteri kutatók az ember genetikai állományának rekombinációját vizsgálták, és a folyamatban szereplő legfontosabb pontokat azonosították. A mostani tanulmány a PRDM9 jelű génre összpontosított, amely egy olyan fehérje termelődéséért felel, amely a DNS-hez kapcsolódik, és e fontos pontok aktivitásáért felel.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a PRDM9 különböző változataival élő embereknél határozottan eltérő rekombinációs viselkedés tapasztalható a kromoszómák átrendeződése során is.
Jeffreys úgy véli, kutatásuk közelebb vihet annak megértéséhez, mi teszi az embert genetikailag egyedülállóvá.

Ajánlott tartalom

Több tízezer kiló szarvasgombát ástak ki illegálisan Romániában veszélyben az élőhelyek

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket, veszélyeztetve ezek fennmaradását.