Felfedezték az emberi sokszínűség genetikai hajtóerejét

Az emberi evolúció és sokszínűség egyik fő hajtóerejére adott magyarázatot a DNS-ujjlenyomatot korábban kidolgozó, világhírű Alec J. Jeffreys brit kutatócsoportja – adta hírül hétfőn a Leicesteri Egyetem honlapja.

Mérföldkövet jelentő 1984-es felfedezése óta Jeffreys több mint két évtizedet töltött az általa “meglehetősen bizarr DNS-darabkáknak” nevezett igen változékony, az emberi genomban ismétlődő kis DNS-szakaszok vizsgálatával. Megfigyelése szerint ezek a miniszatelitnek is nevezett részek különlegesen gyorsan mutálódnak.
A Nature Genetics című szakfolyóiratban vasárnap megjelent tanulmányában Jeffreys és kutatócsoportja egy meghatározott génnek az emberi sokféleség fejlődésére gyakorolt különleges befolyását bizonyította.
A leicesteri kutatók az ember genetikai állományának rekombinációját vizsgálták, és a folyamatban szereplő legfontosabb pontokat azonosították. A mostani tanulmány a PRDM9 jelű génre összpontosított, amely egy olyan fehérje termelődéséért felel, amely a DNS-hez kapcsolódik, és e fontos pontok aktivitásáért felel.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a PRDM9 különböző változataival élő embereknél határozottan eltérő rekombinációs viselkedés tapasztalható a kromoszómák átrendeződése során is.
Jeffreys úgy véli, kutatásuk közelebb vihet annak megértéséhez, mi teszi az embert genetikailag egyedülállóvá.

Ajánlott tartalom

Az állattartásnak meghatározó szerepe van és lesz is a mezőgazdaságban

Az Agrárminisztérium (AM) a jövőben is elkötelezett az ágazat segítése mellett, a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre - mondta az AM parlamenti államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen, a 31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár megnyitóján a minisztérium közleménye szerint.