A 29 négyzetméteres, de a család szaporodásával együtt bővíthető családi ház felépítése négyzetméterenként bruttó 160 ezer forintba került.

Garzonlakás nagyságú, energiatakarékos családi ház lett az Év Háza

A 29 négyzetméteres, de a család szaporodásával együtt bővíthető családi ház felépítése négyzetméterenként bruttó 160 ezer forintba került.

A háznak saját szennyvíztisztítója van, pellettel fűtik, a minimális energiafelhasználást 30 centiméter vastag, újságpapírból készült hőszigetelés biztosítja – mondta Bártfai-Szabó Gábor, a ház egyik tervezője az MTI-nek.
Az épület azért is olcsó, mivel egy 25 centiméter vastag – bontott téglából készült – fal a tartószerkezete, amitől 30 centiméterre egy 12 centiméter vastag téglafal húzódik, és a kettő közé kerül a hőszigetelés. A fal hőátbocsátása mindössze harmada egy korszerű, 38 centiméter vastag téglafalénak.
Az Év Háza pályázatot a Magyar Építőművészek Szövetsége alapította, a jelenlegi jogtulajdonosa pedig Szoják Balázs.
A neves építészekből álló zsűri további három díjat is kiosztott. A Magyar Építész Kamara különdíját az Ifj. Benczúr László tervezte perbáli családi ház nyerte. A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját pedig Zsuffa Zsolt budapesti családi háza érdemelte ki.
A Xella Magyarország Kft. – ez a cég állítja elő az Ytong pórusbeton falazóelemet – különdíját, egy plakettet, Hahn László szegedi családi háza nyerte el.

Ajánlott tartalom

A fenntartható fűtési megoldások jövője: a hőszivattyú

A klímaváltozás korában egyre sürgetőbbé válik a fenntartható és energiahatékony alternatív megoldások keresése, különösen az otthonaink fűtésének területén. Az innovációk középpontjában álló hőszivattyúk nemcsak csökkenthetik a háztartások energiafogyasztását, hanem jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezeti terhelés minimalizálásához. De miért érdemes ezt a technológiát választani, és hogyan alakíthatják át a fűtési rendszerek jövőjét? A következő cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.