Az állatok is tovább élnek

Tizenegy év a macskáknál, tizenkettő a kutyáknál: a háziállatok átlagos élettartama 30 év alatt alaposan megnőtt, a macskáké csaknem a duplájára. Akárcsak az emberek, ők is egyre tovább élnek, hála a jobb táplálkozásnak és az állatorvosi tudomány új vívmányainak.

A német háziállateledel-gyártók kamarájának (FACCO) 2005-ben készült felmérése szerint a kutyák élettartama 2,4 évvel, a macskáké csaknem öt évvel nőtt meg az utóbbi három évtizedben. Az utóbbiak 1996-ban mért átlagos élettartama 6,2 év volt, 2005-ben viszont már 11,1 év. Az ebeknél 1982-ben 9,5 év volt az átlagos élettartam, 2005-ben pedig 11,9 év.
A FACCO franciaországi vezérképviselője, Yves Bodet szerint a német tanulmány adatai Franciaországra is érvényesek lehetnek, mivel a két szomszéd országban azonos a háziállat-populáció struktúrája és gazdáik életmódja. A szakember azt mondja, hogy lehetetlen tudományosan meghatározni a változás okát, de több tényező is közrejátszik: az állatorvosi hálózat hozzáférhetősége, az állatorvosi tudomány fejlődése és a jobb táplálkozás, ami a különböző speciális állattápok elterjedésének köszönhető.

Hasonló jelenség figyelhető meg az állatkertekben élő vadállatok esetében, amelyek a kiegyensúlyozott és minőségi táplálkozás mellett állatorvosi gondozásban részesülnek, és  amelyeknek ragadozóktól – no meg vadászoktól – sem kell tartaniuk.
Paul de la Panouse, az Yvelines megyében 1968-ban létesített Thoiry szafaripark alapítója elmondta az AFP-nek, hogy 1980-ban altatott el először néhányat az állatkertjébe kezdetben bekerült oroszlánok közül, mert lefogytak és ízületi bántalmaik voltak. A nagymacskák akkor húszévesek voltak, viszont a szabadban nem éltek volna 12 évnél tovább.
“Amikor a vadon élő oroszlánfalkában a kölykök felcseperednek, elhagyják társaikat és vadászterületet keresnek maguknak, de többségüket megölik az erősebb hímek. Akik túlélik ezt és érett felnőtt állattá válnak, az öreg állatokat ölik meg” – magyarázta a szakember.
De la Panouse, aki négy állatparkot hozott létre Franciaországban, az elefántot is példaként említi. A vadon élő ormányos 60 éves korában, amikor utolsó zápfoga is elkopik és többé nem tudja megrágni a leveleket, éhen hal. Az állatkertben viszont gazdagabb táplálékot kap, mint a szavannában és amikor már nincs foga, zabkására fogják, és így még több mint egy évtizedet is élhet.

De la Panouse szerint rekordot döntött egy különösen magas kort megélt malajziai óriáskígyó-nőstény is, amely 11 méter hosszúra nőtt. “A piton mindaddig, amíg jó körülmények között él, állandóan nő” – mondta el a szakember, aki Afrikában 18 éven át tanulmányozta a szabadon élő vadállatok életmódját.
Guillaume Ruiz állatorvos arról tájékoztatta az AFP-t, hogy “páciensei” között egyre több a 17 éves, jó állapotban lévő macska. Véleménye szerint a vérvizsgálati és képalkotó eljárások tökéletesítésének köszönhetően sokkal pontosabb diagnózisokat lehet felállítani, amelyekhez megfelelő kezelések párosulnak. “Ma az állatok betegségeit ugyanolyan korán diagnosztizálják, mint az emberekét” – hangoztatta Ruiz. Hozzátette: az is fontos körülmény, hogy az emberek mind több pénzt szánnak kedvenceik gyógyítására. Ma már az állatoknál is alkalmaznak 250 eurós CT- vagy 400 eurós mágneses rezonancia-vizsgálatokat.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.