Orosz környezetvédők szerint Oroszországban is bármikor megtörténhet egy, a magyarországi iszapömléshez hasonló katasztrófa.
Ivan Blokov, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi programigazgatója kedden közleményben mutatott rá: az országban jelenleg 26 ezer hidrotechnikai létesítmény van, s ezeknek csupán 30 százaléka minősíthető biztonságosnak, 10 százalékuknak viszont nincs gazdája.
A hidrotechnikai létesítmények közé sorolják a gátak és a víztározók mellett az iszaptárolókat is, s az utóbbiakban hivatalos adatok szerint több mint 8 milliárd köbméternyi, eltérő mértékben veszélyes iparihulladék-anyagot tárolnak, vagyis tízezerszer annyit, mint amennyi Magyarországon kifolyt.
A Greenpeace adatai szerint Oroszországban a fémipar mintegy 400 millió köbméter hulladékot tárol 107 komplexumban, a vegyiparban pedig 282 tározót tartanak nyilván, amelyekben összesen mintegy 500 millió köbméternyi veszélyes anyagot tartanak.
Blokov felhívta a figyelmet, hogy a létesítmények jelentős része rossz állapotban van. Emellett a meteorológia hideg telet és sok havat jelzett előre, ami egyben jelentős tavaszi árvizekre enged következtetni, s ezek előidézhetik valamely rossz állapotban lévő gát szakadását és vele a mérgező iszap kiömlését.
A Fabrika Verszii című ukrán hírportál arra mutatott rá, hogy Ukrajnában jóval több mérgező anyagot tárolnak, mint Magyarországon, s úgy vélte, hogy az EU ebben az esetben nem a környezetvédelemre fog pénzt fordítani, hanem arra, hogy a káros és mérgező hulladékokkal járó termelést elvigye az uniótól minél messzebbre.
A kommentár szerint az EU minden valószínűség szerint követelni fogja a magyarországi alumíniumgyártás leállítását és kivitelét harmadik országokba. Aggodalmát fejezte ki, hogy e célra számításba jöhet Ukrajna, noha ott sincsenek valami jó állapotban az iszaptárolók, s a legveszélyesebbek helyreállítása hatalmas összegbe kerülne, de egyelőre a szükségesnek mindössze ötödét különítették el erre a célra.
A Fabrika Verszii című hírportál azzal fejezte be kommentárját, hogy ha az ajkai gyár vezetői és az illetékes hivatalnokok igazat mondanak, semmi nem utalt a katasztrófa lehetőségére az alig három héttel ezelőtti ellenőrzésnél, és nem véletlen, hogy az okok felderítésébe bekapcsolódtak a titkosszolgálatok is.