Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Komoly vízhiánnyal szembesülhet 2015-re az arab világ, bolygónk egyik legszárazabb térsége – állítja egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés.
Addigra egy arabnak évente mindössze 500 köbméter víz áll majd rendelkezésére: ez kevesebb mint egy tizede a fejenkénti hatezer köbméteres világátlagnak – írta tanulmányában az Arab Fórum a Környezetért és Fejlődésért (AFED). “Az arab világ vízellátása így is válságban van, ez pedig csak romlani fog, ha nem teszünk semmit” – mutattak rá szakértők, hozzátéve, hogy 1960 óta negyedére csökkent az egy főre jutó vízadag. A gyors népességnövekedés tovább nehezíti a helyzetet. Az ENSZ előrejelzése szerint a jelenleg 360 milliós arabság 2050-ig 600 millióra fog nőni.
Mintha ez önmagában nem lenne elég, közbeszól a klímaváltozás is: a jelentésben ismertetett modellek szerint a század végére 25 százalékkal kevesebb csapadék, és ugyanennyivel megnövekedett párolgási sebesség várható az arab országokban. Ennek eredményeként a vízigényes termények hozama 20 százalékkal csökkenhet.
Földünk 19 vízben legszegényebb országa közül 13 az arab világban található. Nyolc arab államban az embereknek már így is kevesebb mint 200 köbméter vízzel kell beérniük.
Az AFED tanulmánya szerint alapvető változások nélkül annyira súlyossá válhat a helyzet, hogy annak komoly szociális, politikai és gazdasági következményei lesznek.
A térség arculata meglehetősen változó a vízellátottság tekintetében, de öt éven belül már csak Irak és Szudán megy át a “vízhiány-teszten”, azaz itt fogja csak meghaladni az egy főre jutó éltető folyadék az 1000 köbmétert. Ennek ugyanakkor az a feltétele, hogy Törökország és Etiópia változatlan szinten biztosítsa ezeknek az országoknak az ellátását. Az arabok – a világátlag 70 százalékkal szemben – a víz 85 százalékát fordítják mezőgazdasági célokra. Az öntözési hatékonyság mindeközben csak 30 százalék, míg a világátlag 45 százalék.
A talajvíz túlzott használata komoly csökkenéshez vezetett a víz szintjében, és a szennyezés is jelentős problémát jelent a térségben.
Az arab országokban él a Föld népességének 5 százaléka, ezzel szemben a felszíni édesvizeknek mindössze 1 százaléka található itt. Ennek fényében több Öböl menti állam arra kényszerül, hogy sótlanított tengervizet használjon.
A probléma csak az, hogy a drágán sótlanított tengervizet alacsony értékű termények, vagy éppen golfpályák füvének öntözésére használják. A szennyező, külföldi technológiát használó sótlanító üzemekből kiengedett szennyvíz pedig egyre melegebbé és sósabbá teszi a tengereket.
Annak ellenére, hogy szűkös erőforrásról van szó, a víz sokszor pocsékba megy az arab országokban, ahol a folyadék ára az állami támogatás miatt alacsony. A tanulmány szerint a térségben jellemző átlagár a víztermelés valós költségeinek mindössze 35 százalékát teszi ki, a sótlanított víz esetében pedig csak 10 százalékát.
A kormányoknak ahelyett, hogy újabb források után néznének, inkább a vízgazdálkodás fejlesztésére kellene nagyobb gondot fordítaniuk – véli az AFED. Ezt különösen a fogyasztás ésszerűsítésével és az újrafelhasználás bátorításával lehetne megtenni. A változás alapjául azonban egy új, figyelmesebb politika és megfelelő jogi reformok szolgálhatnának.