A hatalmas nemzetközi maffiák egyre nagyobb szerepet vállalnak a zöld bűnözésben, mivel a terület ellenőrzése gyenge, a kockázatok viszonylag csekélyek, a kecsegtető haszon pedig óriási – figyelmeztetnek rendőrségi szakértők.
A nemzetközi rendőrszövetség, az Interpol Katarban zajló 79. általános gyűlésén elhangzottak szerint a korábban főleg drogkereskedelemmel, zsarolással és hasonló bűncselekményekkel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok egyre jobban belefolynak az elefántcsont-csempészetbe, az illegális halászatba és más “zöld” bűncselekményekbe.
“A területen aktív bűnözők láthatóan nagyon szervezettek… A környezettel kapcsolatos bűncselekmények rendszerint átszelik a nemzetközi határokat és a nemzeti igazságszolgáltatási kereteket” – hangsúlyozta David Higgins, az Interpol környezeti bűnözési programjának menedzsere.
Az Interpol november 8-án egyhangúlag elfogadott határozatában a részt vevő tagszervezetek leszögezték, hogy támogatják a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) célkitűzéseit, és harcot hirdetnek a környezeti bűnözés ellen.
John Scanlon, a CITES főtitkára szerint az Interpol állásfoglalása “nagyon erős üzenetet küld azok felé, akik az országok természeti erőforrásainak kirablását tervezik”. David Higgins pedig úgy vélte, hogy a határozat “mutatja, mennyire komolyan veszi a világ rendőrközössége a környezeti bűnözést”.
“A környezeti bűnözést nem korlátozzák a határok, és olyan szervezett bűnözési csoportokat is magában foglal, amelyek más típusú bűncselekményekkel, így gyilkosságokkal, korrupcióval, csalással és lopással is foglalkoznak” – szögezte le az Interpol határozata.
John Sellar, a CITES zöld bűnözés elleni programjának egykori vezetője szerint “az emberek nem tudják elképzelni, hogy mekkora pénz van vadállatok testrészeinek csempészetében. Még mindig túlságosan is gyakran él a fejekben az a kép, hogy helyi orvvadászok kimennek a terepre, és lelőnek bármit, amit csak találnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy professzionális bűnözők valóságos hálózatokat hoztak létre, amelyek keretében hatalmas mennyiségben lőnek ki vadállatokat, és kereskednek testrészeikkel”.
Sellar elmondása szerint már éppen kezdték meggyőzni a rendőrséget és a vámosokat a környezeti bűnözés fontosságáról, “amikor jött 2001. szeptember 11., és hirtelen visszaléptünk egy évtizedet… Csak mostanában kezdünk visszatérni a korábbi kerékvágásba”.
Samuel Wasser, a seattle-beli Washingtoni Egyetem kutatója szerint a vadállatcsempészet évente legalább 20 milliárd dolláros (4000 milliárd forintos) forgalmat bonyolít, egyedül elefántcsontból évi akár 20 millió dollár (4 milliárd forint) értékben is lefoglalhatnak illegális készleteket világszerte.