Egyre aktívabbak a nemzetközi maffiák a zöld bűnözésben

A hatalmas nemzetközi maffiák egyre nagyobb szerepet vállalnak a zöld bűnözésben, mivel a terület ellenőrzése gyenge, a kockázatok viszonylag csekélyek, a kecsegtető haszon pedig óriási – figyelmeztetnek rendőrségi szakértők.

A nemzetközi rendőrszövetség, az Interpol Katarban zajló 79. általános gyűlésén elhangzottak szerint a korábban főleg drogkereskedelemmel, zsarolással és hasonló bűncselekményekkel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok egyre jobban belefolynak az elefántcsont-csempészetbe, az illegális halászatba és más “zöld” bűncselekményekbe.
“A területen aktív bűnözők láthatóan nagyon szervezettek… A környezettel kapcsolatos bűncselekmények rendszerint átszelik a nemzetközi határokat és a nemzeti igazságszolgáltatási kereteket” – hangsúlyozta David Higgins, az Interpol környezeti bűnözési programjának menedzsere.

Az Interpol november 8-án egyhangúlag elfogadott határozatában a részt vevő tagszervezetek leszögezték, hogy támogatják a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) célkitűzéseit, és harcot hirdetnek a környezeti bűnözés ellen.
John Scanlon, a CITES főtitkára szerint az Interpol állásfoglalása “nagyon erős üzenetet küld azok felé, akik az országok természeti erőforrásainak kirablását tervezik”. David Higgins pedig úgy vélte, hogy a határozat “mutatja, mennyire komolyan veszi a világ rendőrközössége a környezeti bűnözést”.
“A környezeti bűnözést nem korlátozzák a határok, és olyan szervezett bűnözési csoportokat is magában foglal, amelyek más típusú bűncselekményekkel, így gyilkosságokkal, korrupcióval, csalással és lopással is foglalkoznak” – szögezte le az Interpol határozata.

John Sellar, a CITES zöld bűnözés elleni programjának egykori vezetője szerint “az emberek nem tudják elképzelni, hogy mekkora pénz van vadállatok testrészeinek csempészetében. Még mindig túlságosan is gyakran él a fejekben az a kép, hogy helyi orvvadászok kimennek a terepre, és lelőnek bármit, amit csak találnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy professzionális bűnözők valóságos hálózatokat hoztak létre, amelyek keretében hatalmas mennyiségben lőnek ki vadállatokat, és kereskednek testrészeikkel”.

Sellar elmondása szerint már éppen kezdték meggyőzni a rendőrséget és a vámosokat a környezeti bűnözés fontosságáról, “amikor jött 2001. szeptember 11., és hirtelen visszaléptünk egy évtizedet… Csak mostanában kezdünk visszatérni a korábbi kerékvágásba”.
Samuel Wasser, a seattle-beli Washingtoni Egyetem kutatója szerint a vadállatcsempészet évente legalább 20 milliárd dolláros (4000 milliárd forintos) forgalmat bonyolít, egyedül elefántcsontból évi akár 20 millió dollár (4 milliárd forint) értékben is lefoglalhatnak illegális készleteket világszerte.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.