Ha a világnak nem sikerül elérnie az üvegházgáz-kibocsátás 2015-ös tetőzését, a klímaváltozás elleni küzdelem költségei jelentősen megnőnek – mondta Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke egy norvégiai konferencián.
Az IPCC már 2007-es jelentésének egyik forgatókönyvében is úgy érvelt, hogy a kibocsátásnak legkésőbb 2015-ben tetőznie kell ahhoz, hogy a felmelegedés 2 Celsius-fokon belül maradhasson az ipari forradalom előtti szinthez képest. A tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson mintegy 140 ország szintén a széles körben a veszélyes mértékű felmelegedés határának tartott 2 fokos cél tartásában állapodott meg.
Pacsauri szerint ha az emberiség elszalasztja a 2015-ös határidőt, még akkor sem feltétlenül veszett el a lehetőség a 2 fokos cél tartására, ennek költségei azonban jóval magasabbak lesznek. Az IPCC vezetője a Zero Emissions (Zéró Kibocsátás) című konferencián ugyanakkor azt is elmondta, hogy a technológiai haladás csökkentheti a klímavédelem költségeit.
Radzsendra Pacsauri a Reuters hírügynökségnek úgy fogalmazott: “ésszerűen optimista” azzal kapcsolatban, hogy a jövő héten kezdődő cancúni ENSZ-klímacsúcson legalább szerény haladást sikerül majd elérni az éghajlatváltozás megfékezésében. Szakértők szerint egy átfogó klímapaktum megkötése nem várható a találkozón. A résztvevők többek között egy “zöld alap” létrehozásáról egyeztetnek majd, melynek célja a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek, a trópusi erdők védelmének és a tiszta technológiák nemzetközi megosztásának támogatása lenne.
Bob Geldof ír rocksztár és szegénységellenes aktivista a norvégiai konferencián hangsúlyozta: a sok országban napirenden lévő megszorítások ellenére a világ könnyedén össze tudna szedni évi 100 milliárd dollárt a fejlődők éghajlatvédelmi programjainak támogatására. Példaképpen megjegyezte, hogy a gazdag országot csak azzal megspórolhatnának évi 25 milliárd dollárt, ha felére csökkentenék édességfogyasztásukat.
Egy napokban megjelent tanulmány szerint idén rekordszintet érhet el az üvegházgázok globális kibocsátása, nagyrészt a szénfüggő indiai és kínai gazdaság dinamikus növekedése miatt.