Kihirdetés előtt a Duna Régió Stratégia

Az Európai Bizottság holnap hozza nyilvánosságra a Duna Régió Stratégia első hivatalos változatát. A stratégia az érintett országok előterjesztésein alapul, és számos témát érint, de kiemelt fejezet lesz benne a hajózás kérdésének kezelése, aminek jelentős hatásai vannak a Duna ökológiai értékeire, ám nem feltétlenül eredményezik a várt gazdasági fellendülést.

A stratégia a gazdasági és a társadalmi vonatkozású javaslatok mellett számos természetvédelmi projekt megvalósítását tűzi ki célul. A WWF mégis kritikusan szemléli a folyamatot, látva annak veszélyét, hogy a stratégia keretében a gazdasági érdekek kerekednek felül, és háttérbe szorulnak a természetvédelmi fejezetek.
Példa erre a hajózás fejlesztése, ahol az előzetes egyeztetések során mindig kiemelt helyen szerepelt a hajóút-szűkületek eltüntetésének mindent megelőző feladata. A mélységi és szélességi korlátozások megszüntetése a folyó medrében való jelentős beavatkozásokat jelenti, ami az ökológiai egyensúly megbomlásával járhat. Ez sem a hazai, sem a határainkon kívüli Duna szakaszokon nem tűnik kifizetődő megoldásnak, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Duna jelentős ökológiai szolgáltatásokat biztosít a lakosság számára. A jövőbe mutató stratégiának a navigációs és vízállás-előrejelző rendszerek fejlesztését, újfajta hajótípusok kidolgozását, és a beavatkozások minimalizálását kell ösztönöznie. A stratégiának emellett a közlekedési szektor egészére szóló fejlesztésről kell koncepciót kidolgoznia, melyben helyet kap a közlekedésfejlesztés hosszú távú hatásainak vizsgálata.

A WWF fontosnak tarja, hogy Magyarország a régiós stratégiában a vízminőség-védelem, valamint az árvíz és aszály témakörökben akar koordinációs szerepet vállalni. Ugyanakkor kritikusan szemléli azt, hogy hazánkban a vízgazdálkodási feladatok hosszú távú megoldása eddig nem volt sikertörténet. A központi pénzügyi ráfordítások nagy része a víz okozta katasztrófák utólagos enyhítését szolgálta és nem jutott elég pénz a megelőzésre. “Reméljük, hogy az árvízhez és vízminőséghez kapcsolódó fejezetek koordinációjának vállalásával hazánkban javulnak a vízgazdálkodás pozíciói, és a szomszédos országokat bevonva javulhat a térségi együttműködés.” – fogalmazott Figeczky Gábor a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A természetvédelemi szervezet mindezek mellett kíváncsian várja, hogy mi lesz a Barsiné Pataky Etelka által vezetett kormánybiztosi iroda előterjesztésének sorsa, amely több mint 43 projekt javaslatot tartalmaz a Duna Régió Stratégia prioritási területeinek valamennyi témakörében. “Ha a Kormány ezeket elfogadja, akkor zöld utat ad hazánk pozícionálására a régiós stratégia érintett országok közti vitájában, ahol fontos szerep juthat a vízgazdálkodási és természetvédelmi kérdéseknek.” – tette hozzá a szakember.

Magyarországon valószínűleg a következő év januárjában, a soros hazai EU elnökség időszakában fog sor kerülni a Duna Régió Stratégiát hivatalosan bemutató sajtótájékoztatóra az Európai Bizottság részéről. “A WWF reméli, hogy Magyarország az olykor kényes diplomáciai szerepkört megkövetelő elnökségi félév során érvényesíteni fogja a Duna Régió Stratégiához kapcsolódó érdekeit, ha kell, szövetségest keresve, ha kell, vitába szállva a többi érintett országgal.” – összegezte álláspontját Figeczky Gábor.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.