Indonézia teszteli a klímavédelmi célú erdő- és lápmegőrzést

Indonézia egyik legnagyobb és leggazdagabb tartományában tervezik tesztelni a klímavédelmi célú erdő- és tőzeglápmegőrzést egy Norvégiával kötött egymilliárd dolláros (209 milliárd forint) klímamegállapodás keretében.

A kiválasztott provincia a Borneó szigetén fekvő, Magyarországnál több mint másfélszer nagyobb területű Közép-Kalimantan, mely az ország 33 tartománya közül a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátónak számít az erdőirtás, a szénben gazdag tőzeglápok felszámolása, valamint a mezőgazdasági földhasználat változásai következtében.
A Norvégia és Indonézia között tavaly született megállapodás szerint a skandináv ország fizetne az Indonéziában megvalósult kibocsátáscsökkentésért, amennyiben azt átlátható kimutatásokkal igazolni tudják. Az így nyert kvótákat Norvégia elszámolhatná saját kibocsátáscsökkentési vállalásaiban.
Az egyezség részeként teljesen felül kell vizsgálni az indonéziai tartomány földhasználatát is. Az már biztos, hogy két évig nem adnak majd ki új engedélyt a területen végzendő erdő- és lápirtásra, ami egyes olajpálma- és papírcégek félelmei szerint akadályozhatja az üzleti terjeszkedést. Közép-Kalimantan jelenleg közel egymillió hektárnyi olajpálma-ültetvénnyel és gyorsan növekvő szénbányászattal rendelkezik, s ugyancsak ebben a tartományban található sok az ország legnagyobb területű veszélyeztetett tőzeglápjaiból és erdeiből.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.