Mikrobák falták fel a BP-kútból tengerbe ömlött metánt

A Mexikói-öbölben történt olajömlés idején tengerbe került metán többségét még a légkörbe jutás előtt természetes módon sikerült megsemmisíteni – közölték kutatók, akik szerint az üvegházhatást okozó gázok közül legkárosabbnak tekintett vegyületet a tengerben élő mikrobák falták fel.

Tavaly áprilisban a Deepwater Horizon nevű olajfúróplatform Mexikói-öbölben történt katasztrófáját követően a tenger fenekén lévő kútfej júliusi lezárásig csaknem 200 ezer tonna metán jutott a tengerbe, és ennek a mennyiségnek a jelentős része az öböl mélyebb vizeiben rekedt – mondta David Valentine, a kaliforniai Santa Barbara Egyetem kutatója. A szakember szerint az olajömlésnél környezetbe került szénhidrogének közül a metán fordult elő a legnagyobb mennyiségben, és ez az a vegyület, amely a legnagyobb aggodalommal töltötte el a kutatókat, mert a szén-dioxidhoz viszonyítva hússzor hatékonyabban felel az üvegházhatás kialakulásáért.
Az olajszennyezés természetes felszámolását segítő olajfaló baktériumok a metán átalakításával mintegy 1 millió tonna oldott oxigént vontak ki a vízből, de úgy tűnik, hogy ez a roppant mennyiség mégsem okozott gondot az élővilágnak.

Valentine szerint azért lehetséges ez, mert a szennyezés az áramlatok hatására nagyobb területre oszlott szét, ahol a baktérium a természetes metánforrásokhoz hasonlóan más élőlények “megfullasztása” nélkül falta fel a vegyületet.
A tudósok most arra próbálnak válaszokat találni, hogy a BP szolgáltatta “kísérleti területhez” képes más tengeri olajömléseknél, illetve a természetes forrásokból hogyan jut metán a légkörbe. Valamint ennek a nemrég felfedezett, gyorsan osztódó mikrobafajnak hogyan sikerült ilyen gyorsan alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez. Ezeknek az ismereteknek a birtokában pedig elképzelhető, hogy a különleges baktérium más természetes metánforrás átalakítására is bevethető lehetne.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.