“Kérődző” növényevő dinoszauruszok és az éghajlatváltozás

Az Alaszkát hetvenmillió évvel ezelőtt benépesítő “kacsacsőrű” dinoszauruszok, a hadroszauruszok “kérődzése” hozzájárulhatott a globális felmelegedéshez – állítja egy amerikai paleontológus.

Tony Fiorillo, a dallasi Természettudományi Múzeum kurátora, aki évek óta tagja az északi dinoszaurusz expedícióknak, felfigyelt az Alaszka-szerte fennmaradt dinoszaurusz lábnyomokra. Számításai szerint a hadroszauruszok tették ki az alaszkai dinoszaurusz populáció 80 százalékát, és számuk elérhette az ötszázezret – olvasható a The Dallas Observer és a The Bristol Bay Times honlapján.
Korunkban a szarvasmarha-kérődzés az emberi tevékenység által generált metángáz-kibocsátás 37 százalékáért felelős. A metán 25-ször nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a szén-dioxid.
A hadroszauruszok testméretei az elefántéval vetekednek, így Tony Fiorillo számításai szerint a kacsacsőrű dinoszaurusz metánkibocsátása tíz tehénével volt egyenértékű, és végső soron az őshüllők hozzájárulhattak a globális felmelegedéshez.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.