A társadalom változása és a klímaváltozás összekapcsolódik – hangoztatta Láng István akadémikus szerdán Szentendrén, III. Magyarországi Klímacsúcs konferencián.
A Klímaklub által szervezett, és az Európai Unió soros elnökségének hivatalos rendezvényeként zajló egész napos tanácskozáson az akadémikus hangsúlyozta, hogy a társadalmi dimenziót be kell vonni a klímaváltozás problémájába.
A konferencia a „védekezés és alkalmazkodás” gondolata köré szerveződött, az előadók a fenntartható fejlődés, az éghajlati szélsőségek, a kibocsátás-csökkentés és a klímaváltozás problémáját járták körbe. A tanácskozás fővédnöke Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, levezető elnöke Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese volt. Az ülés résztvevőit a magyar kormány nevében Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa köszöntette, aki emlékeztetett arra, hogy az unió jelentős erőfeszítéseket tesz a kibocsátás-csökkentés érdekében. Jelezte: májusban Gödöllőn kerül sor arra az informális miniszteri találkozóra, amelynek témái között a hosszú távú dekarbonizációs útiterv szerepel.
Az előadók többnyire a tovább nem odázható intézkedésekre hívták fel a figyelmet. Bogár László, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a fenntartható fejlődés dilemmáiról szólva egyenesen úgy fogalmazott: valójában fenntarthatatlan gazdaság van. Mika János meteorológus, éghajlatkutató előadásában a szélsőséges eseményekkel és azok hatásaival foglakozott. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseivel kapcsolatban rámutatott: az előrejelzések közül a legrosszabbak válnak valóra. Horváth Levente kutató a védekezés és alkalmazkodás témakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozást az állatok is megszenvedik, és ez hatással van a gazdaságra. Előadásában felvetette az intenzív termelés felé fordulás szükségességét.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) képviseletében Radács Ferenc kiemelte: gazdaság szereplői maguk is tehetnek a klímavédelem és a környezettudatosság propagálásáért, a szervezet támogatja az energiatakarékos eszközök elterjesztését.
Ligetvári Ferenc, a Szent István Egyetem (SZIE) professzora elengedhetetlennek tartotta a vízgazdálkodási politika megfogalmazását és a vízügyi stratégia megalkotását.
Schweitzer Ferenc, a Földrajztudományi Kutatóintézet kutatója a felszíni és a felszín alatti vízkészletek, az árvizek és belvizek témakörében a regionális szintű gondolkodást sürgetette, és kitért a jelenlegi belvízi helyzet és a magánosítás közötti összefüggésekre. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese arra mutatott rá, hogy a klímaváltozás okozta hatásokra az egyénnek és a társadalomnak is fel készülnie: az egyénnek például változtatnia kell az életmódján, a társadalomnak pedig meg kell teremtenie az adaptációt segítő jogszabályi hátteret, amellyel jelenleg lemaradásban van.
Birkás Márta, a SZIE professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy segíteni kell a gazdálkodókat helyszíni tanácsadással és jó szakirodalommal. A professzor jelezte, hogy a következő fél évben a legfontosabb események az energia és a víz köré csoportosulnak, amikhez időjárás és klimatikus problémák kapcsolódnak.
Az egész napos esemény zárásaként Láng István akadémikus egy hatpontos cselekvési programot terjesztett elő. Ezek között megfogalmazta, hogy legyen a kormánynak meghatározott klímacselekvési dokumentuma; szükségesnek tartotta a jogszabályi intézkedések megtételét, a megújított energiastratégiát, a vízügyi stratégiát, a klímatörvényt, a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiát. Sürgette a megelőzés elvének megerősítését; a szakszolgálatok megerősítését; tudatformálást; a klímával kapcsolatos kutatások és az innováció erősítését.
Az akadémikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ különleges demográfiai helyzet előtt áll: harmincöt év múlva a Föld lakosságának a száma eléri a 9 milliárdot, és valószínűsíthetően népvándorlások fognak megindulni. Hangsúlyozta, Magyarországnak el kell kezdenie felkészülni erre a különleges helyzetre.