Iszapömlés – Mal: a zöldhatóság 2018-ig megadta az engedélyt

A zöldhatóság jóváhagyta a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. egységes környezethasználati engedélykérelmét, de hathónapos próbaüzemet írt elő; ezt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hirdetményben a honlapján tette közzé.

A mellékletekkel együtt 143 oldalas dokumentum ugyanakkor több kitételt is tartalmaz.
A hatóság döntése a január 21-i közlést követő 10 munkanapot követő napon emelkedik jogerőre, amennyiben ellene fellebbezést nem terjesztenek elő a hirdetmény közlését követő 15 napon belül.
Az egységes környezethasználati engedély 2018. január 31-ig érvényes, a hathónapos próbaüzemet követően a gyárnak úgynevezett megvalósulási dokumentáció benyújtásával kell igazolnia, hogy teljesíti az engedélyben foglalt kötelezettségeit.
A hatóság döntése szerint az engedélyezett tevékenység timföld, -gallium és zeolitgyártás, illetve alumínium-öntészet mellett szennyvíz kezelésére és ártalmatlanítására is vonatkozik, azt ötévente kell felülvizsgálni.

A környezetvédelmi felügyelőség engedélyével nem hagyta jóvá a Mal 2011-2016-os időszakra vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási tervét, nem adta meg veszélyes hulladékok kezelésének engedélyét ( a vörösiszap tárolókon végzett komposztálás, rekultiváció és az erőműi salak és pernye hasznosítását), és a telephelyen a vörösiszap elhelyezésére szolgáló létesítményekhez kapcsolódó vízilétesítmények üzemeltetésének vízjogi engedélyét.
A további működéshez az ajkai timföldgyárnak be kell szereznie az illetékes bányakapitányság engedélyét is, amely a bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap, mint bányászati hulladék kezelésére, valamint az ehhez szükséges létesítmények, berendezések építésére, használatbavételére, üzemeltetésére, rekultivációjára és utógondozására vonatkozik.
A zöldhatóság honlapján olvasható közel százötven oldalas dokumentum részletesen ismerteti a bevezetésre kerülő új, száraz technológiát, amellyel a mostani folyékony vörösiszap helyett gipsszel kevert vörösiszap, majd víztelenített iszap keletkezik. A technológiaváltásnak az engedély szerint a próbaüzem végéig kell megvalósulnia, az addig keletkező folyékony iszapot a X/a tárolóban helyezik el.

Az engedély szerint a száraz vörösiszapot nagyrészt belső útvonalon,teherautókkal szállítják majd az arra kijelölt X-es tározóba, az új technológia a szállítási forgalmat óránként 4-5 teherautóval növeli meg.
Az előírás szerint a gyárnak felül kell vizsgálnia a vörösiszap tározók körüli résfal vízzáróságát, és ahol ez nem biztosított, gondoskodnia kell a helyreállításáról. A zöldhatóság erre május 31-ig adott határidőt.

Az engedélyhez a környezetvédelmi felügyelőség több szakhatóság hozzájárulását kérte, és mellékelte azok előírásait. A Mal engedélyének ügyében állásfoglalását adta az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Iroda, Ajka Város Jegyzője, Devecser Város Jegyzője, illetve Kolontár, Pusztamiske és Borszörcsök Községek Körjegyzői, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, az Ajkai Körzeti Földhivatal, a Veszprémi Bányakapitányság, az Országos Atomenergia Hivatal, és a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Állami Főépítésze.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.