Hatékonyabb együttműködésben a vidékért – megújul a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Tevékenységük összehangolása nyomán – s a támogatási források hatékony felhasználásával – a hálózat szerepet vállal a vidék társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdításában, a felzárkóztatás megvalósításában. Az idei évben életbe lépett változások hatására átláthatóbbá válik a vidékfejlesztés, nő a civil kontroll ereje, valamint a gyors támogatás kiutalás révén hatékonyabbá válik a hálózat működése.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat – amely működtetését az 1698/2005 EK rendelet írja elő – a már tevékeny, vidékfejlesztésben érintett szakmai szervezetek, közösségek, helyi szereplők hatékonyabb együttműködését fogja össze. A térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítésén túl a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviseletét látja el. Többek között erről nyilatkozott a sajtó képviselőinek január 27-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban Fazekas Sándor miniszter, V. Németh Zsolt államtitkár, Mikula Lajos MNVH főtitkár és Dr. Csatári Bálint elnök.  Az új elnökség előtt álló szakmai feladatok kapcsán Dr. Csatári Bálint kifejtette: „A tudomány és a vidéki tudomány koherenciájának megvalósítása, a szakmai hálózat megerősítése, valamint a tárcaközi együttműködések kiépítése fontos célok lesznek a megújuló MNVH számára.” Szavaira reagálva Fazekas Sándor miniszter jelezte, a kormányzat csak akkor lehet hatékony, ha a tárcák együttműködnek.

Az MNVH feladatai
A nemzeti vidéki hálózatok feladataival összhangban az MNVH feladata a vidékfejlesztési terv végrehajtásának támogatása, a vidékfejlesztésben érintett szereplők hálózatba szervezésével. Tevékenysége nyomán az Európai Vidéki Hálózatban (ERDB) együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, sikeres és hasznos gyakorlatokat. A hálózaton keresztül hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak a külföldi mintákból.
Az MNVH közreműködésével történik a LEADER akciócsoportok képzése, de a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, több országot érintő együttműködések kialakításában, működtetésében is szerepet vállal az ERDB segítségével.
A nemzetközi kapcsolatok szervezésében van a legnagyobb lemaradásban a magyar nemzeti vidéki hálózat. Ehhez kapcsolódóan lényegi változás indult el 2010 nyarán, elsőként Lengyelországgal.
Az MNVH további fontos feladatai közt említendő, hogy általános tájékoztatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III-IV. tengelyének intézkedéseivel kapcsolatban, illetve tanulmányutakat, szakmai képzési és továbbképzési programokat szervez.

Finanszírozás
Az MNVH tevékenységére elkülönített forrásokat kell rendelni a vidékfejlesztési tervben. Ez Magyarországon 2013-ig évente 1,012 milliárd forint.
A nemzeti és nemzetközi hálózati tevékenység keretében a vidékfejlesztésben érintett szereplők egyes programjaihoz ad támogatást az MNVH. A forrás felhasználása nyilvános pályázatokon keresztül valósul majd meg. A támogatási összeg a tervek szerint programonként nem haladja majd meg a 3 millió forintot.
Az új kormányzat célja, hogy egyszerűbbé tegye az eljárásrendet; vagyis minél több pályázó jusson forráshoz – nyílt, átlátható módon. A nagyszámú támogatott projektek, a nyilvános forrásfelhasználás és a gyors támogatás kiutalás az, ami megkülönbözteti az új MNVH-t a választások előtti rendszertől. „Bizonyos költségnemek maximalizálása mellett a bevezetésre kerülő új eljárás lehetővé teszi, hogy az elnyert összegekkel ne lehessen visszaélni” – mondta el Mikula Lajos főtitkár. Az MNVH-hoz kapcsolódó források a vidékfejlesztési terv részét képezik, így az MNVH forrás felhasználásáról a legvégső fórumként az Irányító Hatóság, Minisztérium dönt. A döntések előkészítésében azonban nagyon erős jogosítványokat kapott az MNVH 13 tagú Elnöksége. Az új rendszerben egyértelművé váltak a felelősségi és döntési viszonyok, egyszerűsödött és átláthatóbbá vált a struktúra.

Az MNVH szervezeti működése, felépítése

Elnökség
Az MNVH-hoz kapcsolódó források a vidékfejlesztési terv részét képezik, így az MNVH forrás felhasználásról a legvégső fórumként az Irányító Hatóság, minisztérium dönt. A döntés előkészítésben azonban nagyon erős jogosítványokat kapott az MNVH 13 tagú Elnöksége. Az új rendszerben egyértelműekké váltak a felelősségi és döntési viszonyok, egyszerűsödött és átláthatóbbá vált a struktúra.
Az MNVH Elnöksége készíti elő azon szakmai koncepciókat, amelyek meghatározzák a z MNVHhálózat tevékenységének konkrét irányát. Ezen túl a támogatásra javasolt projekteket is az Elnökség választja ki. Az Irányító Hatóság jóváhagyja az előkészített javaslatokat. Az elnökségen keresztül történik az MNVH tevékenységének a civil kontrollja.  Az Elnökség 13 szavazati jogú tagját, köztük az Elnököt a miniszter kéri fel a vidékfejlesztésben érintett nem állami szervezetek képviselői, munkatársai közül. Az elnökségben a vidékfejlesztési program mind a négy tengelyéhez kapcsolódóan vannak találhatóak delegáltak. Az elnökségi tagojainak átlag életkora a korábbiakhoz képes csökkent, arányaiban több fiatal és hölgy kapott helyet az elnökségben.

Tanács
Az MNVH javaslattevő, támogató szerve a legfeljebb 200 tagból álló Tanács. A Tanács tagjait a vidékfejlesztésért felelős miniszter kéri fel. A testület véleményezi az éves cselekvési tervet, valamint a cselekvési terv végrehajtásáról szóló beszámolót, illetve javaslatot tehet az Elnökségnek a cselekvési terv végrehajtására. Az évente legalább egy alkalommal ülésező Tanácsot a Főtitkár hívja össze.
Az MNVH főtitkári pozícióját 2010 júliusa óta dr. Mikula Lajos tölti be. Feladatkörében eljárva irányítja az MNVH működését és az Állandó Titkárságot, többek között közvetít a vidékfejlesztésben érintett személyek és szervezetek, valamint a kormányzati szereplők között, a vidékfejlesztésért felelős minisztérium javaslatait, szakmai anyagait az Elnökség elé terjeszti és képviseli az MNVH-t a nemzetközi kapcsolatokban.
Az MNVH adminisztratív feladatait a Vidékfejlesztési- Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) keretei között működő Állandó Titkárság biztosítja. Az adminisztrációt az MNVH főtitkára irányítja, aki jelen esetben személyében azonos a VKSZI főigazgatójával. Az Állandó Titkárság megbízott igazgatója 2010 szeptembere óta dr. Brandt Sára, aki többek között az IH-val való egyeztetések alapján részt vesz a LEADER program végrehajtását támogató feladatellátásban is.