Tényfeltárás a szennyezett szekszárdi vízbázison

Újabb tényfeltárást végzett a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDKVI) a diklór-etilénnel szennyezett szekszárdi lőtéri vízbázison, a vizsgálat az eddig végzett kármentesítés hatékonyságát mutatja meg – tájékoztatta a szervezet igazgatóhelyettese az MTI-t.

A védekezési rendszer újragondolás előtt áll, a tényfeltárás kiértékelése után lehet megmondani, hogy a beavatkozás milyen eredményt hozott – mondta Tóth Sándor, hozzátéve, hogy a feltárás alapján a több mint egy évtized alatt bekövetkezett változásokra is lehet következtetni. A Szekszárd keleti határában fekvő, úgynevezett lőtéri vízbázis területén 1993-ban fedezték fel a diklór-etilén jelenlétét. A tolnai megyeszékhelyet ellátó kutakat ezt követően a szennyezett területtől távolabb, a Sió-partra telepítették. A jelenleg használt ivóvízbázis és a szennyező góc között létesített kútsor szívóhatása gátolja azt, hogy a vízbázist elérje a szennyeződés.

Az aktív kármentesítő rendszert jelenleg tíz kút alkotja; a kármentesítés során a kutakkal kitermelt szennyezett talajvizet porlasztókon át levegőztetéssel és ülepítéssel tisztítják, majd a megtisztított vizet közcsatornába, illetve a Csendes-úti árokba vezetik. Eddig több mint ötmillió köbméter vizet emeltek ki, az eltávolított szennyező anyag becslések szerint közel több mint 2500 kilogramm, azonban ennek a mennyisége – és így a kármentesítés hatékonysága – folyamatosan csökken. A mostani felmérésből a szakemberek megtudják azt is, lehet-e olcsóbban, hasonló vagy jobb eredménnyel elvégezni a kármentesítést – mondta Tóth Sándor. A vízügyi igazgatóság állami forrásból 2006-tól összesen 371 millió forintot költött a mentesítésre. 2010-ben 35 millió forint állt rendelkezésre, az idei keret még nem ismert – közölte a KDKVI igazgatóhelyettese.

A szennyezés miatt a szekszárdi önkormányzat új vízbázis létesítésére nyújtott be pályázatot európai uniós forrásokra, az új víznyerő terület azonban még nincs kijelölve. Az egyik lehetséges helyszín a mohácsi, a másik a bogyiszlói vízbázis. Az előbbi beruházás becsült költsége hatmilliárd forint, utóbbi 4-4,5 milliárd forintba kerülne.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.