Sürgősen ki kellene építeni a romániai Kovászna megye víz- és csatornahálózatát, mert a kutak vizének 80 százaléka szennyezett, emberi fogyasztásra nem alkalmas - állítja a terület fejlesztéséért dolgozó Králik László megyemenedzser.

Ihatatlan a kutak vizének 80 százaléka Kovászna megyében

Sürgősen ki kellene építeni a romániai Kovászna megye víz- és csatornahálózatát, mert a kutak vizének 80 százaléka szennyezett, emberi fogyasztásra nem alkalmas – állítja a terület fejlesztéséért dolgozó Králik László megyemenedzser.

A kutak vize nitriteket, nitrátokat, Coli baktériumokat tartalmaz, amelyek akár csecsemőhalálhoz is vezethetnek – olvasható a Krónika című kolozsvári napilap összeállításában. A kutak többségéből csak felforralás után lehetne fogyasztani a vizet, sok esetben még ez sem használ, hiszen például a nitritek, nitrátok száz fokon is a vízben maradnak.

Deme Judit, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint az elmúlt hat évben bizonyítottan nem került sor a víz miatt csecsemőhalálra a térségben, de a kutak vize emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ez azért is veszélyes, mert Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Deme szerint a falusi kutak szennyezettségének elsődleges oka, hogy nem megfelelő helyen fúrják őket. Veszélyes, ha a víznyerőhely árterületen van, hiszen a patakok, folyók áradásakor belefolyhat a kutakba a fertőzött víz. Gyakran istállók, illemhelyek közelébe fúrnak kutat – ott a talajvízzel mosódhat a kútba szennyezőanyag.

Kovászna megye 120 vidéki településén nincs kiépítve a vezetékes ivóvíz- és a szennyvízrendszer. Csupán Szitabodzán (Sita Buzaului) és Gidófalván (Ghidfalau) van. A többi faluban ülepítőgödrökbe vezetik a szennyvizet, de az is előfordul, hogy az útszéli árkokba folyik el a használt víz.

A csatornahálózat kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, és 2009 végéig kell leadni a pályázatot. A Kovászna megyei önkormányzat korábban már megnyert 900 ezer eurót egy európai uniós pályázatból. Kovászna megye csatornázása a tervek szerint 2013-2014 körül fejeződhet be.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.