Hamarosan megvalósulhat az automatizált közúti közlekedés: a Volvo közreműködésével útjára bocsátott európai uniós konvoj-program már a tesztelés fázisában jár.
Képzeljék el a következő helyzetet: kora reggel, az autópályára hajtva máris sűrű forgalomba csöppenünk. Szinte összeér az autók ütközője, ahogy egymás után haladnak. Közelebb araszolunk az utolsó kocsihoz, aztán hátradőlünk, elengedjük a kormányt, és miközben munkahelyünk felé száguldunk, kényelmesen kávézgatva elolvassuk a reggeli újságot… Mindez nem ámokfutás, hanem a jövő, mégpedig nem is olyan távoli: ha minden jól megy, akár tíz év múlva valósággá válhat az elektronikus irányítású konvoj. Az elképzelést egy tavaly létrehozott hároméves terv, a Sartre project keretében próbálják megvalósítani különböző európai kutató és fejlesztő intézetek, köztük a Volvo Car Corporation. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy vasúti szerelvényt: az élen haladó jármű a „mozdony”, amit hivatásos sofőr vezet – ez lehet taxi vagy teherautó, de leginkább távolsági busz. Ehhez csatlakoznak vezeték nélküli adatkapcsolattal a „vagonok”, vagyis az a hat-nyolc autó, amely egy adott útszakaszon ugyanabba az irányba halad. Az elöl haladó jármű számítógépe vezeti a „vonat” többi tagját: gázt ad, fékez, kormányoz. Az elképzelés nem csak megvalósítható, de ésszerű és életképes is.
Egyrészt többé-kevésbé adott a megvalósításhoz szükséges számítástechnikai háttér, hiszen már ma is léteznek radarral vagy sztereó kamerával működő távolság- és iránytartó berendezések. Másrészt nem igényli külön infrastruktúra kiépítését: a konvojok a meglévő úthálózatot használhatják, a világ tetszőleges pontján, a járművek összehangolt mozgásához szükséges technológiát magukba az autókba építik be. Harmadrészt nemcsak biztonságosabb (ha leveszik az emberről a monoton vezetés terhét, egyrészt pihenhet, másrészt hibázni sem tud), de ez a fajta közlekedés takarékosabb is: a precíz vezérlés minimális követési távolságot tesz lehetővé, így egymás szélárnyékában haladhatnak az autók, ami a számítások szerint akár ötödével csökkentheti a konvoj üzemanyag-fogyasztását, ráadásul a rendelkezésre álló útfelületek gazdaságosabb kihasználásával a dugók is enyhíthetők.
A Sartre projekt (a név a Safe Road Trains for the Environment, azaz biztonságos és környezetbarát közúti konvojok kifejezésből ered) mostanra ért el a fizikai tesztek fázisába. A vezérlő rendszerek vizsgája után egy kéttagú konvojnak kell sikeresen teljesítenie, hogy aztán 2012 elejére egy öt autóból álló szerelvényen bizonyíthasson a megoldás. Ha ez megvan, már csak a jogalkotókat kell meggyőzni arról, hogy engedélyezzék a rendszer bevezetését – a projekt gazdái nem véletlenül gondolkodnak egy évtizedes határidőben.