Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Ebben az évtizedben évente egy százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást fokozó anyagok kibocsátását az Európai Unióban, hogy teljesíthesse azt a célkitűzését, miszerint 2020-ra a kibocsátás az 1990. évinél legalább 20 százalékkal kisebb legyen – hangoztatta Connie Hedegaard, a káros éghajlatváltozás elleni harcért felelős európai bizottsági tag szerdán Brüsszelben.
A 2020 utáni évtizedben már évi 1,5, azután pedig 2 százalékos csökkentésre lesz szükség, ha az EU igazodni kíván ahhoz a menetrendhez, amelyet a bizottság most fogadott el – tette hozzá. A menetrend szerint – amelyet még az uniós tagországok törvényhozása és az Európai Parlament is megtárgyal – 2030-ig 40 százalékkal, 2040-ig 60 százalékkal kell mérsékelni a kibocsátást, 2050-re pedig legalább 80 százalékos csökkenést kellene elérni.A bizottság azért kalkulál növekvő kibocsátás-csökkentési aránnyal, mert várható, hogy a technikai fejlődés egyre környezetbarátabbá válik, továbbá gyorsulnak a hatékonyabb energiafelhasználást célzó erőfeszítések – fejtette ki Hedegaard újságírókkal beszélgetve. Megerősítette, hogy a célok eléréséhez nem kell technológiai áttörésekre várni: a kis széndioxid-kibocsátású gazdaság a már meglévő, bizonyítottan sikeres technológiák továbbfejlesztésével is kiépíthető. Hedegaard hangoztatta, hogy az áttérésből a gazdaság valamennyi ágazatának ki kell vennie a részét, így a mezőgazdaságnak, az építőiparnak és a közlekedésnek is.
A bizottság számításai szerint ahhoz, hogy az EU-ban kiépülhessen a kis széndioxid-kibocsátású gazdaság, a következő negyven év folyamán az ilyen irányú ráfordításokra ma szánt, összeget a bruttó össztermék (GDP)
százalékában 1,5 százalékponttal meg kell növelni, ami mintegy 270 milliárd euró értékű többletberuházást jelent. Ez a növelés ugyanakkor nem jelent többet, mint hogy Európa visszatér a gazdasági válság előtti szintre. A többletfinanszírozás ráadásul javarészt megtérül azzal, hogy becslések szerint évi 175–230 milliárd euróval kevesebbet kell majd fizetni a kőolaj- és a földgázimportért. Hedegaard a célkitűzések teljesítésének szempontjából kulcskérdésnek nevezte, sikerül-e az eddiginél jobban kihasználni az uniós költségvetés adta lehetőségeket. A két legnagyobb büdzsététel, a kohéziós és a mezőgazdasági támogatások esetében is van mód a klímabarát törekvések segítésére – hangoztatta.
Hozzátette, hogy a beruházásokhoz a finanszírozás többségét magánforrásból kell előteremteni.
Egy kérdésre válaszolva Hedegaard méltatta, hogy Magyarországon is készül a hosszú távú menetrend az éghajlatváltozás elleni védekezésre. “Úgy látom, ez a téma és az energiahatékonyság egyre inkább középpontba kerül Magyarországon” – fogalmazott a dán biztos. Méltatta az uniós illetékes az együttműködést a jelenleg soros magyar elnökséggel, és jó kooperációt helyezett kilátásba a következő elnökséggel, Lengyelországgal is.