Manapság egyre többet hallunk a sörkollektorokról, amelyekkel befoghatjuk a napenergiát, s amelyet házilag könnyen és olcsón elkészíthetünk. Annak jártunk utána, hogy miként működik a gyakorlatban a sörkollektor, és valóban spórolhatunk-e a fűtési számlánkon?
A sörkollektor egy házilag fabrikált légkollektor, vagyis egy olyan napkollektor, amely sörös dobozokból épül fel, és meleg levegőt lehet vele előállítani. Általában 45-90 fokos dőlésszögben a déli tájolású falra vagy tetőre helyezik el. Bárki elkészítheti otthon. Négyzetmétere körülbelül 30 ezer forintba kerül, és nagyjából 2 nm-es méretben érdemes elkészíteni, mivel ez még könnyen kezelhető. Csak üres sörös dobozokra, fahulladékra, üveglapra és némi szigetelőanyagra van szükségünk az összeállításához.
Hogyan készül?
Először egy téglalap alakú keretet készítünk, többnyire fából, aminek a hátlapja leggyakrabban OSB-lap, mert ez viszonylag jól tűri a nedvességet. A keretre körben és a hátlapra szigetelőanyagot erősítünk, ami általában kőzet- vagy üveggyapot. Erre kerül egy hőtükör réteg, ami lehet alufólia vagy grillfólia. A sörös dobozok alját és tetejét eltávolítjuk, majd sziloplaszttal összeragasztjuk, így kapunk egy vékony falú fémcsövet. Ebből 10-15 darabot készítünk attól függően, hogy hányat akarunk egymás mellé tenni. Lefújjuk feketére, hogy később magukba szívják a nap energiáját.
A keret alján és tetején kialakítjuk a gyűjtő és osztó dobozokat, amelyek rozsdamentes anyagból készülnek (bádog vagy alumínium). Ezek valójában fémlemezből készült téglatestek, amelyekbe egyenlő távolságra lyukakat fúrnak. A csöveket betolják a lyukakba, aztán az egészet belehelyezik a keretbe. A dobozt egy üveglappal lefedik.
A sörkollektor alján lévő osztódobozon található nyílásba egy ventilátor befújja a lakásból a padlószint közeli hidegebb levegőt. Az osztódoboz szétosztja a légkollektorba áramló levegőt a csövekbe, ami a napsütés hatására felmelegszik, majd a gyűjtődobozba áramlik. A szerkezet tetején található gyűjtődoboz nyílásán keresztül a meleg levegő a szobába jut. Persze használhatunk más anyagokat is a szerkezet megépítéséhez, csak akkor nagyobb lesz az összköltség.
40-70 százalékos hatékonyság
Országosan mintegy 3000 nm-nyi sörkollektort állítottak már használatba – mondja Horváth Zoltán, a www.sorkollektor.hu honlap tulajdonosa. A sörkollektor célja, hogy némileg rásegítsünk a fűtési rendszerünkre – teszi hozzá. A napenergia felhasználásának hatékonysága függ egyrészt a napsütéses órák számától, másrészt a kollektor méretétől is. Minél nagyobb egy légkollektor, annál több energiát képes termelni. Déli órákban akár 70 százalékos hatásfokot is el lehet érni, de átlagban 40-50 százalékos hatékonyságról beszélhetünk – számolgat Horváth Zoltán. A nagyobb sörkollektoroknál kisebb a fajlagos veszteség, hiszen az előlapon és a kereteknél hőveszteség keletkezik, vagyis a két szélső cső által termelt hő egy része elveszik. Viszont minél nagyobb a kollektor, annál több belső cső tudja kompenzálni a szélső csövek veszteségét. Szerinte a hatékonyság nagymértékben függ attól is, hogy a fűtési szezon melyik hónapjában járunk. November-december táján többnyire párás, borús az idő, ekkor a kollektor nemigen termel, ellenben a január bár nagyon hideg, általában napos, így a kollektor is hatékonyan üzemelhet.
A déli falra kell telepíteni
A légkollektorok – így a sörkollektorok – sem képesek családi házak vagy lakások téli fűtésére, mert abban az időszakban nem áll rendelkezésre elegendő napenergia, a kollektorok által megtermel hő pedig nem tárolható. Annak ajánlható a telepítése – mondja Bernáth Róbert, a biosolar.hu környezettudatosság témájú weboldal alapítója és szerkesztője –, akinek van egy déli falfelülettel rendelkező öreg háza, ahol nincsenek délre néző ablakok. Ezen a falfelületen elhelyezhető egy sörkollektor, amiből a szomszédos szoba meleget kaphat, valamint a szárító szellőztetés is meg lesz oldva. Ha van megfelelő déli tájolású ablak a házon, akkor nincs sok értelme megépíteni a kollektort. Vagyis Bernáth Róbert csak a rossz tájolású házaknál látja értelmét a sörkollektornak.
Mennyit spórolhatunk?
Nem könnyű megtippelni, hogy egy adott kollektor mennyi energiát képes termelni. Ez ugyanis függ attól, hogy mennyire hatékony az épület hőszigetelése. Ha a nyílászárók jól zárnak, akkor nagyobb mértékben hozzájárulhat a kollektor a ház fűtéséhez – mondja Horváth Zoltán. Bernáth Róbert a saját mérései alapján 30-40 százalékra teszi a teljes fűtési időszakra vonatkoztatott napenergia-hasznosítást. A 6 hónapig tartó fűtési idény alatt 200 kW-nyi energia termelhető egy négyzetméternyi szerkezettel, vagyis jó esetben 3-4 ezer forintot spórolunk egy teljes szezonban. Az áram, ami a ventillátort hajtja, körülbelül 500 forint/m2 költséggel jár. Egy kollektortábla általában 2 m2 felületű, vagyis az elérhető nettó megtakarítás 5-7 ezer forint évente. A megépítése legalább 60 ezer forintba kerül, ha a saját munkát nem számoljuk. A megtakarítás számításakor a földgáz árát vette figyelembe. Ha valaki éjszakai árammal fűt, akkor a megtakarítás az előző összeg duplája is lehet, nem mindegy tehát, hogy a számításnál miből indulunk ki.
Horváth Zoltán úgy kalkulál, hogy a ház szigetelésétől függően 1 nm-nyi sörkollektor 6 ezer forintot, míg 2 nm-nyi kollektor 12 ezer forintot tud megspórolni egy fűtési szezonban. Még hozzáteszi, hogy a 6 hónapos fűtési szezont 4-5 hónapra tudjuk lecsökkenteni, hiszen mind késő ősszel, mind kora tavasszal a kollektor fel tudja fűteni a szobát. Ráadásul a sörkollektorok a gyári napkollektoroknál sokkal olcsóbbak. Utóbbiakat ellenben használati melegvíz előállítására használják, és nemcsak télen tudják hasznosítani. A sörkollektor csak fűtési szezonban használható, hiszen nincs hőtároló képessége. Nyáron pedig amikor nem használjuk a sörkollektort, gondoskodnunk kell a védelméről, le kell árnyékolnunk. Szigetelésre is lehet használni, de jól gondoljuk meg!
Különböző kísérleti jellegű házaknál előfordulhat az is, hogy homlokzatszigetelésre használják a sörkollektort, hiszen a deszkakeretet eleve szigetelőanyaggal béleljük ki. Ezt Bernáth Róbert akkor tartja kivitelezhetőnek, ha a légkollektorokból összefüggő réteget képezünk a ház homlokzatán és a nyári takarásról külön gondoskodunk. Akkor lehet szigetelésre használni, ha a déli fekvésű falakon nincs ablak, akkor ún. szolárfalakat építhetnek légkollektorokból. Ilyen esetben a nagy méret miatt azonban már nem sörös dobozokat használnak fel. Magyarországon egy nagyáruháznál már építettek ilyesféle szolár falat, teszi hozzá Horváth Zoltán.
A hatályos jogszabályok szerint épületeket csak ÉMI minősítéssel rendelkező építőanyagok felhasználásával lehet megépíteni, tehát az elkészült szerkezetre eseti minősítést kell kérni, ami jelentős költségekkel jár. Amennyiben mégis sörkollektorral szigetelnek egy társasházat, és annak meghibásodása miatt, vagy azzal összefüggésben más módon az ingatlant kár éri (pl. egy tűzeset), súlyos büntetésre számíthat az építtető. A hőszigetelő rendszer kiválasztásánál ugyanis figyelembe kell venni a tűzvédelmi követelményeket is – figyelmeztet Molnár Henriette építészmérnök, az ingatlanmagazin.com szakértője.