Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az ellenzéki pártok szerint a hétvégi baden-württembergi és rajna-pfalzi tartományi parlamenti választások az “atomkorszak” végét jelenthetik Németországban. Az “atomkorszak” végét azonban maga Angela Merkel kancellár hirdette meg.
Vasárnap valóban kulcsfontosságú választásokat rendeznek a két említett tartományban, és várható, hogy a fukusimai atomkatasztrófa nyomán tovább folytatódik a környezetvédő Zöldek előretörése, és különösen Baden-Württembergben a hivatalban lévő konzervatív-liberális kormány nem sok jóra számíthat. A Japánban történtek nyomán Németországban is felerősödött az atomerőművekről, illetve az atomenergia alkalmazásáról folytatott vita, és tovább növekedett az erőműveket ellenzők száma. Noha Merkel-kormány igyekezett gyorsan cselekedni, és három hónapra felfüggesztette az 1980 előtt épült, azaz a legrégebbi atomerőművek működését, a választók aligha felejtik el, hogy néhány hónappal ezelőtt a konzervatív-liberális koalíció még egészen más állásponton volt. Tavaly novemberben ugyanis úgy döntött, hogy – a korábbi kormányhatározatot hatályon kívül helyezve – átlagban 12 évvel meghosszabbítja az összesen 17 atomerőmű működési idejét.
A fukusimai események hatására és a koalíció országos támogatottságának rohamos csökkenése láttán most azonban a kancellár tényleges visszavonulót fújt. Szerdai szakértői vélemények, illetve sajtókommentárok szerint csakis így értékelhető, hogy Merkel egy úgynevezett etikai bizottságot állított fel az atomenergiáról való lemondás, illetve az ehhez szükséges társadalmi konszenzus előkészítésére. A szóban forgó “Bölcsek Tanácsa” neves tudósokból, volt politikusokból és egyházi vezetőkből áll, többségükben olyan személyekből, akik a múltban az atomerőművek ellen foglaltak állást. A bizottság élén a volt CDU-s Klaus Töpfer, az egykori Kohl-kormány környezetvédelmi minisztere áll, aki mindig is az atomerőművek éles bírálójának számított, és a napokban kijelentette, hogy a Japánban történtek hatására átmenetileg, kilencven napra “lekapcsolt” hét erőművet többé nem is szabad újraindítani. A “Bölcsek Tanácsában” ugyanakkor egyetlen olyan személy sincs, aki az “atomlobbi” képviselőjének számítana.
Előző napi nyilatkozatában a kancellár nem hagyott kétséget afelől, hogy nem lehet szó az atomenergiáról való, egyik napról a másikra történő lemondásról. A megújuló energiákra való áttérést csakis körültekintően, az energiaellátás biztonságát szem előtt tartva lehet megvalósítani. A kocka azonban el van vetve – értékelték a szerdai lapok, amelyek szerint immár egyértelművé vált, hogy Merkel keresi az atomenergiáról való mielőbbi lemondás útját. A német kormány vezetője erre vonatkozóan konkrét menetrendet nem említett, azt azonban kijelentette, hogy a három hónapos moratórium lejárta után “más idők jönnek”. Értesülések szerint pártja, a kereszténydemokrata unió parlamenti frakciója olyan tervezetet készít elő, amely az atomerőművekről való végleges lemondás határidejét 2020-ra irányozza elő, és amellett foglal állást, hogy a jelenlegi moratórium alá eső 7 legrégebbi erőművet az esztendő végéig fokozatosan le kell állítani. Az így kieső áramtermelést ugyanakkor nem szabad az újabbakra “terhelni”. A Merkel vezette konzervatívok táborában erősödő atomellenes hangulatot jól jelzi, hogy a Saar-vidéki CDU-s miniszterelnök, Peter Müller levélben szólította fel Merkelt és Sarkozy francia államfőt az atomenergiáról való lehető leggyorsabb lemondásra.
A német üzleti körök lapja, a Financial Times Deutschland szerdai kommentárjában utalt arra, hogy mindez még számos kérdést vet fel. Az újság emlékeztetett arra is, hogy a koalíciós partner liberálisok a konzervatívokénál jóval kevésbé radikális állásponton vannak. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a kancellár “az idők szelét megérezve felugrott az atomerőművek ellenzőinek vonatára, sőt a mozdony vezetőjének fülkéjében foglalt helyet” – írta a lap, mindezt azzal a pánikkal magyarázva, amely Merkelt a japán atomkatasztrófa és a rohamosan csökkenő népszerűségi mutatók miatt fogta el. A kancellár mindenekelőtt választáspolitikai okokból cselekedett – vélekedett az újság, hangsúlyozva: ez azonban nem változtat azon, hogy többé nincs visszaút.
