A tófürdő gyógyászati fejlesztése mellett továbbra is biztosított a hévízi tó vízminőségének megőrzése, a fenntartható turizmus, de a 15-20 kilométeres sugarú környéken további vízkivételi engedélyt már nem szabadna kiadni – mondta az egyedülálló gyógytó környezetvédelmi felmérését készítő Green Capital Zrt. vezérigazgatója, az erről készített tanulmányukat bemutató hévízi sajtótájékoztatón csütörtökön.
Őri István kifejtette: a forrás vízhozama másodpercenként mintegy 500 liter volt az 1950-es években, de a bakonyi bauxitbányászat vízkivétele miatt ez a 1980-as évekre drasztikusan csökkent. A bányászat megszüntetése után a mérések szerint jelenleg 410 liter vízhozamot nyújt a forrás, de még 15-20 év szükséges ahhoz, hogy az 500 literes mennyiséget elérje, a tendenciák szerint erre van is remény.Az alapadatokat felidézve elmondta: a 250 méter átmérőjű, átlagosan 2,8 méter mély tó vize 3,6 nap alatt cserélődik ki teljesen. A 38 méter mélyen fekvő torkolatból 38-39 Celsius fokos víz tör fel, ami évszaktól függően a felszínen 22-36 fokos. A tó környezetének 60 hektáros területe természetvédelmi terület, amelyet a tó kezelője, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. gondoz.
Csiszár Viktor, a kht. ökológusa úgy fogalmazott: a szűk környékén, vagyis mintegy 15-20 kilométeres sugarú körben nincs további karsztvízkivételi lehetőség mindaddig, amíg a tó vízhozama nem emelkedik jelentősen. Miután az utolsó időszak mérései alapján egyelőre stagnált a hozam, Kehidakustánytól a Bakonyig csak akkor lehet újabb vízkivételi lehetőséget adni, ha biztosítva van az utánpótlás is, ugyanis az egykori bányászati területen inkább pótolni kellene a mélységben lévő vizet.
Hegedűs Lajos, a kht. ügyvezető igazgatója szerint a tó igazi különlegessége az, hogy nap mint nap több ezer ember gyógyulását, rekreációját szolgálja, közvetlenül hat az egészségre, és a világon az egyetlen természetes tó, ami az év 365 napján alkalmas fürdésre. Mindezek miatt is nagy felelősségnek tartja, hogy a fejlesztésekről úgy gondolkodjanak, hogy az a fenntartható fejlődést is biztosítsa.
A tó kezelője nemcsak az egyik megrendelője és finanszírozója volt a tanulmánynak, de a felelősséget érezve külön környezetvédelmi szakembergárdát is foglalkoztat. A nemrég elindult, ötmilliárd forintos uniós fejlesztési projekt ötödét is környezetvédelmi beruházásokra fordítják – fűzte hozzá az ügyvezető.Hegedűs Lajos beszámolt arról is, hogy a hévízi tó látogatottságán nem érződik a gazdasági válság, ugyanis az első három hónap tavalyinál kissé gyengébb látogatottsági adatai után az áprilisi forgalom kiemelkedő számokat mutat. Közölte, hogy a korábbi időszakkal összehasonlítva már az első 20 napban teljesült ebben a hónapban a várt vendégforgalom.