Évente 16 milliárd forintot hoz a vadgazdálkodás az országnak

Magyarországon a vadásztatás és a vadértékesítés éves szinten mintegy 16 milliárd forint bevételt hoz a társaságoknak, ami gyakorlatilag megegyezik a vadgazdálkodásra fordított kiadásokkal, a legfőbb bevételi forrás továbbra is bérvadásztatás, amely 7-8 milliárd forintot tesz ki, illetve az élő- és lőttvad-értékesítés, amely mintegy 4 milliárd forint értékű évente.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a vadfajokat nézve a bevétel háromnegyede nagyvadból – gímszarvas, őz, muflon, dámszarvas, vaddisznó – származik, míg a fennmaradó részt jórészt az apróvad – fácán, mezei nyúl – teszi ki. Magyarországon mintegy 57 ezer vadász van, de viszonylag nagy számban, évente, mintegy 20-25 ezren látogatnak ide külföldiek is. Az ország vadállományának létszáma fajonként igen eltérő: az elmúlt év tavaszán készült becslés szerint a legtöbb, 760 ezer, fácánból van, míg a mezei nyúl állománya 540 ezerre tehető. Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egyre kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él az országban, miközben a vaddisznók száma folyamatosan gyarapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 93 ezres a létszáma a gímszarvasnak, míg őzből több mint 360 ezer él nálunk. A dámszarvas állomány mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban.

 
    A nagyvadak létszáma stagnál vagy éppen nő, miközben az apróvadé folyamatosan csökken. Tavaly például a ragadozók mellett, a mostoha időjárás, a sok eső, az árvíz, belvíz és a hideg tizedelte meg a fácán és nyúlállományt. Hosszú távra vetítve a szakemberek már azt jósolják, hogy a korábban “apróvad-hatalomnak” számító Magyarország már csak árnyéka lehet önmagának, s egyre inkább nagyvadas ország leszünk. Pechtol János szerint segíthet a vadásztársaságok anyagi helyzetén, az a rövidesen megjelenő vidékfejlesztési minisztériumi rendelet, amely a jogszabályban rögzített feltételek mellett a vadgazdálkodóknak is lehetővé teszi, hogy közvetlenül értékesítsék a vadhúst. A társaságoktól napjainkban négy-öt vadkereskedő cég vásárolja fel a vadhúst, nagyon alacsony árakon: egy kilogramm első osztályú vaddisznóért nettó 280 forintot fizetnek, míg a szarvasért 550 forintot, az őzért pedig 750 forintot. A boltokban nettó ezer forintért semmilyen vadhúst nem lehet kapni, de egy kilogramm vaddisznó vagy őzcombért, illetve őz vagy szarvasgerincért 3-5-7 ezer forintot is elkérnek – fejtette ki az ügyvezető elnök.

 

    Pechtol János elmondta, hogy a vadgazdálkodás egyik legnagyobb problémája az orvvadászat. Mivel illegális, a károkozásról nincsenek adatok, a védegylet csak becsülni tudja, hogy éves szinten több százmillió forint veszteséget okoz az ágazatnak. Az orvvadászok válogatás nélkül igyekeznek zsákmányt szerezni, így gyakran a nagy trófea-értékű vadakat is elejtik. Egy nagyobb, 10 kilogramm fölötti agancsú gímszarvas bika elorzása több millió forint kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Ráadásul az orvvadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hurkolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vadhúshoz jussanak, melyet orgazdáknak, vagy vendéglőknek értékesítenek.

 
    Nagyban segítené a most csak szabálysértési kategóriába tartozó orvvadászat visszaszorítását, ha hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz, az orvvadászat önálló bűncselekményként kerülne be a Büntető Törvénykönyvbe – mondta Pechtol János. Ebben az esetben ugyanis nemcsak pénzbüntetésre, vagy letöltendő börtönbüntetésre ítélhetnék az elkövetőket, hanem minden, az orvvadászathoz használt eszközt, például fegyvert, terepjárót is lefoglalhatna a rendőrség. Ez pedig a mostaninál jóval nagyobb visszatartó erővel bírna a védegylet szerint.
    Pechtol János hozzátette, hogy a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása során jó esély van a változásra. Szükséges ez azért is, mert az állami tulajdonú és rendkívül nagy értéket képviselő vadállomány védelme felveti a jogalkotók felelősségét is. Az illetékesekkel való tárgyalásokat követően azt az ígéretet kapták, hogy törvény legközelebbi, még idei módosításakor önálló bűncselekménnyé nyilvánítják az orvvadászatot.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.