Az Európai Unió támogatást nyújt energiafűz telepítésére, e gyorsan növekvő növény a gázfűtés kiváltására szolgálhat jó alapanyagul – közölte a biomassza felhasználására technológiát kidolgozó gödöllői Szent István Egyetem docense szerdán az MTI-vel.
Gyuricza Csaba elmondta, hogy az unió előírása szerint a tagországok éves energiamérlegükön belül 2020-ig tízszázalékos részarányt kell elérniük megújuló energiából. Ezen célkitűzés megvalósítására kedvezőek a természet adta hazai lehetőségek. Ugyanis több százezer hektárnyi olyan földterület áll rendelkezésre, amelyen az élelmiszer előállítás a szerény aranykorona miatt nem gazdaságos, fás szárú energiaültetvény telepítésére viszont kiváló
lehet. Többi között ártéri területek, azt alföldi Homokhátság, Nógrád vagy Baranya megye gyenge termőhelyű dombvidékei jöhetnek szóba – utalt rá.
Egy hektárnyi energiafűz telepítése hozzávetően 500 ezer forintba kerül, amelynek 50 százalékát uniós pénzből lehet pályázati úton elnyerni. Az ültetvény 3-4 éven belül termőre fordul, és 20 éven át évente 18-20 tonnányi biomassza takarítható be róla. A belőle előállított aprítékból vagy brikettből 25-30 családi ház éves fűtését lehet fedezni, ami mai gázáron számítva a gáznál 20-30 százalékkal olcsóbban oldható meg – húzta alá a szakember.
Számítások szerint 100 hektárnyi energiafűz hozzávetően háromezer háztartás fűtését oldhatná meg, ami a fűtésre felhasznált hazai energiaigények 2-3 százalékát fedezi. A skandináv országokban már több helyen egy-egy faluközösséget kiszolgáló, biomasszával működő kis, központi kazán gondoskodik a házak hőigényéről.
Az energiafűz széles körű elterjedése nyomán az erdők veszélyeztetettsége is mérsékelhető. Jelenleg a hazai erőművek egy részéhez a kitermelt tűzifát használják fel, aminek az értékes faállomány, és így a környezetünk látja kárát. Az energiafűzt viszont átvehetné a tűzifa szerepét – állítja a szakember. További előnye, hogy az ültetvények hozzávetően 200 ezer munkahelyet teremtenének, és éppen a szegény, alulképzett, vidéki emberek juthatnának általa nagy tömegekben megélhetéshez.
Az egyetem növénytermesztési intézete már kidolgozott energiafűz és -nyár termesztési technológiákat. Most az ország 8 különböző természeti adottságú területén végez kísérleteket, hogy az adott helyen melyik fajták telepítése a
leggazdaságosabb – hívta fel rá a figyelmet Gyuricza Csaba.