Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A folyóvizek könnyebben megbirkóznak a trágyázásból származó szennyeződéssel, ha több faj tobzódik bennük – derítette ki egy amerikai kutató.
Világszerte egyre nagyobb gond a vizek túltrágyázása: a mezőgazdaságban használt anyagok kimosódnak a talajból, és a folyókba, tengerekbe jutnak, ahol felborítják a természetes rendszereket. Bradley Cardinale, a Michigani Egyetem biológusa a laboratóriumban szimulálta a folyóvizek különböző ökológiai változatait, amelyek a bennük található algafajok számában tértek el egymástól. A csőrendszerben nitráttartalmú vizet áramoltatott – a nitrátok a műtrágyák alkotórészeként jutnak a vizekben, és a foszfátokkal együtt felelnek a túltrágyázásért. A biológus különböző felszínformákkal és folyási sebességekkel összesen 150 apró biotópot hozott létre, amelyekbe legfeljebb nyolc zöld- és kovamoszatfajt helyezett el. Az algák az egyes kísérletek hathetes időtartama alatt a csövek belső felületén növekedtek.
Az algák annál gyorsabban szívták fel a nitrátot, minél több fajuk volt jelen a rendszerben. Nyolc faj esetében a felesleges nitrát négy és félszer olyan gyorsan tűnt el a vízből, mint amikor csak egyetlen faj élt a csövekben. Ez magyarázatot adhat arra, hogy hasonló körülmények között, de kevesebb faj előfordulása esetén miért száll szembe kevésbé hatékonyan a környezetszennyezéssel egy rendszer – írta a tudós a Nature című szaklapban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint. A fajok kihalása következtében csökkenő biológiai sokféleség tehát hatással lehet a Föld azon képességére, hogy az emberek által hátrahagyott szennyel megbirkózzon – fogalmazott a biológus. A biológiai sokféleség megtartásával viszont lehetőség nyílhat a folyók vízminőségének fenntartására, vagy akár javítására is. A túltrágyázás azonban csökkenti a fajok számát: egyes fajok eltűnnek, míg mások hasznot húznak belőle.