Fair-trade: nem kizsákmányolás, hanem partnerség

Lassan nálunk is terjed a fair-trade, az a kereskedelmi forma, amely igyekszik nem kizsákmányolni a fejlődő országok munkásait.

Olcsó kávéból, olcsó kakaóból drága eszpresszó, drága csokoládé lesz, vagyis kizsákmányoljuk a fejlődő országokat írja az mr1.hu. A multik nevetséges áron vásárolnak a termelőktől, akik sok helyen mindössze napi egy dollárból tengetik életüket. De talán van megoldás: a fair trade, vagyis méltányos kereskedelem. A hivatalosnak tekinthető megfogalmazás szerint a méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal. Lukács Zoltán közgazdász elkezdte kutatni, milyen forma az, amely nem a kizsákmányolásról a tőzsdéről szól, így találta meg a fair trade-et, és ebből is írta a szakdolgozatát. Mint mondja, kötelességünk, hogy ne csak saját magunkkal törődjünk, hanem az egész Földdel, és ennek része az is, hogy az emberek az úgynevezett Dél, a hátrányos helyzetben lévő országokban is jobban éljenek, fejlődni tudjanak és megkapják a kellő lehetőségeket.

 
A fair-trade alapvető elképzelése, hogy több pénz adunk a termelőnek, ő pedig a legjobb terméket adja nekünk. Ebből pedig nem kell olyan sokat venni, mint az olcsóbból, mert tovább tart, táplálóbb, laktatóbb stb. Magyarországon is vannak kezdeményezések, de még nincs olyan település, amely megfelel a feltételeknek. Ehhez az kell, hogy az közösségi szférában, az iskolákban is támogassák a biotermékeket – de nem szabad összekeverni a fair-trade-et és a biotermelést -, a fenntartható gazdaságot, környezetbarát életmódot. Világszerte 200-250 millió gyerekmunkás dolgozik – hatvan százalékuk Ázsiában – , rabszolgamunkát végeznek, napi tíz óránál is többet robotolnak hihetetlenül kevés pénzért. Még Kínában, az informatikai gigacégeknek dolgozó üzemekben is rossz körülmények között dolgoznak, bár ott az elmúlt időkben már javult valamit a helyzet. A méltányos ár élet-halál kérdése a fejlődő országban, hiszen mindennél fontosabb, hogy ne zsákmányolják ki az ottani munkásokat, gyerekeket.

 
Van olyan mozgalom is, amely azt tűzte ki célul, hogy tegyük fairré az információs termékek, számítógépek, okos telefonok kereskedelmét. Legyenek zöld mobiltelefonok, vagyis ne vágjunk ki több erdőt pusztán azért, hogy sorra cseréljük a jobb és még jobb telefonokat, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb környezetrombolással állítsuk elő ezeket a termékeket. Lukács Zoltán elmondja, a fair-trade alaptétele, hogy nem veszélyeztetheti a fejlett nyugati országok gazdaságát, munkahelyeit, ennek értelmében a fejlődő termelőktől nem szállítanak olyan terméket, amelyek a célországban is megtalálhatók, például déli gyümölcsöt oda, ahol az a helyi piacokon is van.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.