Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A világűrben mozgó hulladékok óriási veszélyt jelentenek a Föld körül keringő objektumokra. Az űrszemét, azaz a kozmikus hulladék a világűrben kering. Nem hasznosítható és nem hozható működőképes állapotba. Mesterséges holdak és űrállomások levált darabkái.
1957-ben juttaták a Föld körüli pályára az első mesterséges holdat. (Szputnyik 1). Azóta eltelt időben mintegy 600 ezer 1 cm-nél nagyobb méretű tárgy került a világűrbe. A világűrben működő űreszközökre egy kisebb méretű tárggyal való összeütközés is katasztrofális hatással lehet, hiszen a becsapódás sebessége elérheti a 10 km/s sebességet is, vagyis a 36 000 km/órát. A világűr környezetének védelméhez hozzátartozik a kihelyezett eszközök (műholdak, űrállomások) biztonságos üzemeltetése, a szennyezés megelőzése és a kozmikus hulladék eltávolítása, megsemmisítése. Ennek érdekében nemzetközi jog szabályozza az objektumokkal kapcsolatos kérdéseket és a munkában részt vevő szervezetek közti együttműködést.
Érdekességek
Az első amerikai űrséta (Gemini–4) során Edward White elhagyott egy fél pár kesztyűt. A kesztyű egy hónapon keresztül 28 000 km/h sebességgel keringett a Föld körül. 2008 novemberében egy egész szerszámtáska szabadult el az STS-126 küldetése során, a táskát Magyarország területén is megfigyelhették a csillagászok. 2009. augusztus 03-án magyar idő szerint délután 3 óra körül lépett a Föld légkörébe és a Csendes-óceán felett semmisült meg.
Űrszemét megsemmisítése
A használaton kívüli, de kevés üzemanyaggal még rendelkező műholdakat célzottan valamelyik óceán felé irányíthatják. A légkörbe való belépés megtervezése és lebonyolítása komoly feladat, mert nem csak a lakott területek elhelyezkedését, hanem a repülők és a hajójáratok mozgását is figyelembe kell venni. Amennyiben a kapcsolat megszakad az irányítás és az objektum között, a műhold véletlenszerű helyen és időben léphet a Föld légkörébe. Egy angol cég kifejlesztett egy miniatűr műholdat, a Snap–1-et, amely összegyűjti és a sztratoszféra szélére tolja az űrközi szemetet, amely aztán a Föld sűrűsödő légkörébe érve elég; bár alkalmanként előfordul, hogy egy-egy űrhulladék visszatér a Földre (átlagosan napi egy darab).