Az Északi-sarkvidék jegesmedvéit, bálnáit és fókáit, valamint az ezekre vadászó és húsukat fogyasztó helyi közösségeket is veszélyezteti a térség egyre aggasztóbb mértékű higanyszennyezése - figyelmeztetnek kutatók.

Aggasztó mértékű az Északi-sarkvidék higanyszennyezése

Az Északi-sarkvidék jegesmedvéit, bálnáit és fókáit, valamint az ezekre vadászó és húsukat fogyasztó helyi közösségeket is veszélyezteti a térség egyre aggasztóbb mértékű higanyszennyezése - figyelmeztetnek kutatók.

A globális higanykibocsátás a 2005-ös szinthez képest 25 százalékkal nőhet 2020-ig, ha nem történnek lépések a korlátozására. A növekedéshez hozzájárulhat a klímaváltozás következtében a permafrosztból kiolvadó higanymennyiség is – figyelmeztet a nyolc arktiszi területtel rendelkező ország által felállított tudományos testület, az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) jelentése. A szerzők szerint bár egyes környező területek, így Európa, Észak-Amerika és Oroszország, csökkentették higanyszennyezésüket, néhány faj egyedeinek testében továbbra is növekvő higanyszintet mutattak ki az arktiszi régió nagy részén. Más országokban, különösen Kínában nő a higanykibocsátás, jelenleg Kína az első számú szennyező, a teljes világkibocsátás közel feléért felelős – olvasható az Arctic Pollution 2011 című tanulmányban, mely több száz korábbi publikáció eredményeit összegzi.

 
    A Jeges-tengerben évente mintegy száz tonna, emberi tevékenységből – széntüzelésű erőművekből, települési fűtőrendszerekből, szemétégetőkből és bányászatból – származó higany halmozódik fel. A legmodernebb technológiát alkalmazva a globális kibocsátás 60 százalékkal, a Jeges-tenger szennyezése 20 százalékkal lenne csökkenthető 2020-ig. A jelentés egy jogilag kötő erejű globális egyezmény megkötését sürgeti a higanyszennyezés korlátozására. Az egyezményről jelenleg folynak a tárgyalások az ENSZ Környezetvédelmi Alapjának (U.N. Environment Fund) égisze alatt. Egy másik, napokban megjelent elemzés szerint az északi-sarkvidéki jég gyors olvadásának következtében az évszázad végéig akár 1,6 méterrel is megemelkedhet a tengerszint az 1990-es bázisértékhez képest. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottsága (IPCC) legutóbbi – 2007-es – átfogó jelentésében még azt vetítette előre, hogy a világ tengerei 18 és 59 centiméter közötti léptékben emelkedhetnek 2100-ig.  Mindkét jelentést átadják az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland külügyminisztereinek az Arktiszi Tanács jövő heti ülésén.

Ajánlott tartalom

Innovatív tűzálló segédeszközöket fejlesztettek ki

Korszerű tűzálló kerámiából készült égetési segédeszközöket fejlesztett a HK-Ceram Kft..